Dysthymia, Disphoria, Anxietas, Anergia, Adynamia. Ezeket a diagnózisokat állította fel a pszichiáterem. Mit kezdjek magammal? Szorongok, depressziós vagyok, szociális fóbiás. Attól félek, nem sok kell már ahhoz, hogy megöljem magam.18/F.

Ez lehet segít, itt is sok rossz kijutott mindenkinek, mégis sosem szabad feladni:

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__magany-egyedullet__1..

Beszéltél erről a pszichiátereddel (öngyilkos gondolatok)? Ha nem, akkor szerintem mindenképp mondd el neki. Én 18 évesen kihagytam egy évet az iskolában és az akkori pszichológusom javaslatára elmentem egy hosszabb (több hónapos) pszichoterápiára a Thalassa házba. Nem bírtam megmaradni az iskolában, állandóan pánikrohamaim voltak és önsértettem, hogy levezessem a feszültséget. Később kiderült, hogy személyiségzavarom is van, de ott nagyon szépen helyre tett az a 7 hónap. Persze rengeteg munka volt benne ott is és azóta is, de csak azt tudom mondani, hogy ne add fel! Sosem gondoltam volna, de azóta elvégeztem egy alapképzést az egyetemen, megtaláltam a hobbimat, amit imádok és minden feszültségemet el tudja venni, vannak barátaim, akikre tényleg számíthatok, és pár hónapja van barátom is. Ezeket a dolgokat sosem élhettem volna át, ha akkor megölöm magam.

Vigyázz magadra!

Ha ilyen fiatalon tartasz itt, akkor ajánlom a Mérgező szülők c. könyvet, mert tuti a családodtól jön mindez. De ebből önismereti munkával ki lehet jönni, amire nem biztos, hogy a pszichiáter a megfelelő gyógymód, inkább a pszichológus által segített pszichoterápia. A problémák felcímkézése kapásból egy vakvágány, olyan szakember, akinek komoly tapasztalata van abból, hogyan vezessen ki embereket ilyen állapotokból, biztos nem azzal kezdi, hogy felcímkéz.

Plusz nézz utána az áteresztő bél szindrómának, mert az még rá is erősít ezekre, ez egy (viszonylag) új tudományos felfedezés.