Miért sírok, s érzek fájdalmat, ha arra gondolok, hogy eltelt az idő?

Lehet buta maga a kérdés. Ha olyan filmet, mesét nézek, ami a gyerekkoromban készült s amit szerettem s gyerekként néztem, vagy csak a lakókörnyezetemben a tájat figyelem, hogy mennyire megváltozott, elkezdek sírni. Mintha fájna, hogy elmúlt, meg az már nincs. Nem tudok uralkodni ilyenkor magamon, órákig tudok sírni. Miért lehet ez vajon? Most épp a Harry Potter film váltotta ki, a legelső. Egyidős vagyok a szereplőkkel s azon sírtam el magam, hogy már 20 év eltelt s ez olyan mély fájdalmat váltott ki belőlem,hogy hihetetlen. Pedig csak 30 éves vagyok, szval nem 60-70, hogy sírassam az életem már. De ilyen erős érzelmeket csak olyan dolgok váltanak ki, ami gyerekkoromban is érzelmet váltottak ki. Miért lehet ez, esetleg van köztetek pszichológus aki meg tudná mondani, hogy mennyire kóros kellene ezzel foglalkozni. Egyébként az életem rendben van, tartós párkapcsolatban élek, normális anyagi egzisztenciával s szeretetben. Ellenben a gyermekkorom maga borzalom volt, alkoholista szülők, szexuális bántalmazás stb. Szóval magam sem tudom, mit "siratok" igazából... :(