Depresszioban szenvedok, ti hogyan latjatok a vilagot a szemeitekkel?

Igen, nekem is ilyen volt a látásommal kapcsolatban, pontosabban mintha egy ködfelhőben lennék; elfakultak a színek. Ezen kívül az ízeket, szagokat is nagyon tompán éreztem; naplómban úgy írtam, "...mintha az ingerület ezredrésze jutna el csak az agyamba."

Ezen kívül, ha végigsimítottam a karomon, zsibbadó, hideg érzésem volt.

Nem biztos, hogy ez érzékszervekkel kapcsolatos, de én úgy érzem, mintha a világ "történne", de én nem vagyok a része, csak kívülről szemlélem.

Meg néha van olyan, hogy gyalogolok az utcán és nézelődök, de az agyammal nem tudom befogadni a látványt, nem emlékszem rá.

Na meg megtanultam az alkalmi süketséget is. Ha beszélnek hozzám, vagy mesélnek egy sztorit, akkor képes vagyok úgy értelmes fejjel végighallgatni az illetőt, hogy közben egy büdös szót sem hallok, értek. De komolyan, a belső hangjaim annyira elnyomnak minden mást, hogy bármilyen hangot, zajt ki tudok zárni, néha akaratlanul is.