Miért nem tudom elfogadni, ha valamiben nem én vagyok a legjobb?

Én is hasonlóan érzek. Ha valamiben mások jobban mint én, bénának érzem magam, még akkor is ha az adott dolog nem érdekel, pedig tudom, hogy nem lehet mindenből legjobb lenni, meg igazából nem is akarok, de mégis ezt érzem.

Te mit érzel ilyenkor?

Nem azt mondom, hogy nárcisztikus személyiségzavarod van (bár az is lehet), de ezt a problémát nárcisztikus sérülések okozzák, azaz kiskorodban sikerült valaki(k)nek szétverni az önbecsülésedet. Erre tanultál meg azzal kompenzálni (vagy talán eleve azt hitették el veled), hogy mindenben neked kell lenni a legnagyobb királynak, ezért érzed magad hülyének, ha nem teljesül.

Majd találnod kell valakit az életben (lehet, hogy egy pszichoterapeuta lesz az), akinek képes leszel elhinni, hogy enélkül is jó vagy. Persze a gyógyulás nem egyszerűen annyiról szól majd, hogy elhiszed.

Ja, a szüleid valószínűleg sárosak a dologban (főleg azok után, hogy „mit fognak rólunk gondolni, ha a gyerekem pszichológushoz jár?!”), úgyhogy jobb, ha nem veszed komolyan, amit ők gondolnak rólad, illetve ők várnak el tőled.