Miért lehetek ennyire egy elképzelt testvér megszállottja es hogyan kellene elfogadnom, hogy egyedül vagyok?
Nem tudom jó ötlet-e kiírni ide kérdést, láttam egy pár érdekes megnyilvánulást, na mindegy, meg akarom próbálni. Egyke vagyok es amióta az eszemet tudom, gyűlölöm a tényt...
Kiskoromtól kezdve extrém maganyérzettel élek(magányos is voltam) es folytonos nagyon megterhelő ürességérzettel(felnőttként kiderült, hogy borderline vagyok, ez ennek a tünete)és egész életemben a testvérben láttam a nem létező megoldást. Betegesen, extrém módon féltékeny vagyok mindenkire, akinek van testvére, pláne ha együtt utaznak/laknak/buliznak/számíthatnak egymásra. Amikor látom, hogy egy normális családba, normális szülőkhöz jön a masodik, harmadik gyerek, sírni tudnék a fájdalomtól és a féltékenységtől... Szinte mindennapos téma ez a fejemben, sokszor sírni is szoktam emiatt. Mivel vannak mentális problémáim, normális kapcsolatokat kialakítani sosem tudtam, párkapcsolatról szó sem lehet, ha valakinek kellene egy testvér, az én vagyok és azt is jelnek veszem, hogy nincs. Rengeteg direkt kicseszést kaptam az élettől, ez az egyik. Pont annak nincs, akinek a legjobban kellene. 95 százalékban mindig azt láttam magam korul, hogy az emberek rengeteget lógnak a testvereikkel. És ettől egyre lejjebb süllyedek. Ráadásul felnőttként véletlenül megtudtam, hogy lett volna egy testvérem, de az anyám úgy döntött, hogy nem akarja... nyilván ez volt az utolsó csapás... sosem fogom ezt feldolgozni.
Olyan szintű extrém magányban élek 26 éve, amit le sem tudok írni, az egykeség csak rátesz 100 lapáttal, a depresszióm, szorongásom miatt egy semminek érzem magam, úgy érzem a rossz családi helyzetemet csak egy testvér tudná megérteni. Egyszer elkezdtem a pszichoterápiát, úgy éreztem nem érdekli ez a téma, szóval nem is beszéltem róla többet.
válasza: válasza: válasza:"Egyszer elkezdtem a pszichoterápiát" Nem elég egyszer elkezdeni, hanem végig is kell vinni.
"úgy éreztem nem érdekli ez a téma" Úgy érezted, vagy úgy is volt? Milyen módon bizonyosodtál meg, hogy nem érdekled? Én pl. tartottam ettől a terapeutám esetében, de egyrészt rákérdeztem régebben beszélt dolgokra, máskor ő hozott fel nagyon régen elhangzott, nagyon nem ismételgetett információt. Szóval, akármennyire is fapofa, "érdeklem".
"szóval nem is beszéltem róla többet." Feladtad az első akadálynál.
Ha változtatni akarsz a helyzeteden - amin lehet és érdemes -, akkor javaslom, hogy keress egy terapeutát. Ha nem érzed, hogy haladsz előre, akkor ezt beszéld meg vele. Ha a magyarázata részben kielégít, akkor maradj még. Ha nem, akkor keress másikat! Sajnos a terapeuták is emberek, és egyrészt lehet az illető kezdő, lehet pancser, vagy csak nincs meg köztetek az összhang. Ilyenkor újat kell keresni, ott elmondani a bajodat, hogy miért kerestél új terapeutát, és újrakezdeni a terápiát.
válasza:Én vagyok az első gyerek, ő utánam jött volna. Az nagyon nagyon jó lenne, ha nem lennék itt...ha választhatnék soha nem születnek meg. soha nem szabadott volna gyereket vállalniuk.
Eleve nem hiszek a terápiában, ugyan hogy segíthetne egy mentális betegen a beszélgetés? Akinek csak pszichológus kell, mert épp szakított vele a pasija, az más, de nálam olyan dolgokat diagnosztizáltak, hogy meg belegondolni is rossz.
Nem, nem csak en vagyok a saját problémáim okozója. Eleve a családomban sok a mentális beteg.
Volt egy mar egy női rokonom, akit kizárólag a testvére mentett meg a teljes maganytol. En is olyan vagyok, mint ő, csak nekem nincs társam.
válasza:"Eleve nem hiszek a terápiában" 1. Miért? Rengeteg emberen segített már. 2. Ha egy tudományosan igazolt módszert elvetsz, akkor szűkíted a lehetőségeidet, akár le is nullázod.
"ugyan hogy segíthetne egy mentális betegen a beszélgetés?"Apránként kimozdítja a kilátástalanságból, a rossz szokásokból. Emellé kellhet gyógyszer is. Vagy nem.
"Akinek csak pszichológus kell, mert épp szakított vele a pasija" Depresszióra, borderlinera stb. is hat sok esetben.
Vagy elmész terápiára és segitesz magadon vagy magadban elrohadsz. Vàlassz! Sok sikert!
Az elrohadsz szót hanyagolhatnánk egy olyan fórumon ahová nagyon sok mentális beteg ír? Meg úgy egyébként az életben is? Nem ártana. Láttam már több kommentet is ezzel a stílussal Nem fogsz segíteni még ha az is a szándékod.
Sajnos van egy olyan tulajdonságom valószínűleg a sok mentális bajnak és a xanaxnak köszönhetően, Hogy nem emlékszem pontosan a dolgokra, A gimis évek már nagyon nagyon hiányosak es Sajnos a pszichológussal való beszélgetéseimet sem tudnám pontosan felidézni, Így hogy is lehetne valami hatásos?
válasza:Elrohadsz, mert elrohadsz. Lehet szépíteni, de attól még szépen - a lakóközösség érdekében remélhetőleg csendben - elrohadsz lelkileg. És láthatóan te valami sértettséget ápolsz (mint egykor én öcsém iránt), ami nem segít neked. Én remélem, hogy megoldod a bajaidat.
Én sem nagyon emlékszek a gimis évekre, pedig semmilyen gyógyszert nem szedtem. Én sem emlékszek a terápián elhangzottakra sokszor már este sem naplóíráskor, de nem.ezba lényeg, hanem hogy a mindennapokban megmaradjon a tapasztalat, és én magam átformálódjak, ami megtörténik.
Terápia vagy nyavajgás? Azt akarod hogy jobb legyen vagy azt, hogy ennyire rossz maradjon? Te döntesz.
Hát pont Beletrafáltál mert sajnos egy pár sírógörcsöm, amik ellen semmit nem tudtam tenni hallotta már a szomszéd. Az anyám ilyenkor általában csak azért szól hozzám, hogy megmondja hogy kussoljak vagy ránk hívják a rendőrséget. Hát igen sajnos ez a helyzet ilyen a kapcsolatunk.
Hát nemtudom szerintem ha nem emlékszel a terápián elhangzottakra akkor nem igazán tudsz belőle táplálkozni később. legalábbis én így vagyok ezzel
A “megoldást” továbbra is főleg az ilyen Álmatlan éjszakákon, amik szinte mindennaposak, Egy korban hozzám közel álló testvérben látom, aki végre a társam lehetne az életben. Az emberek többségének ez megadatik, pont nekem nem. Igen tudom, kényszeres vagyok és ez a rögeszmém, de nem nagyon tehetek róla
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!