Mit lehet tenni, ha elviselhetetlenül szorongok, amikor egyedül vagyok (párkapcsolati értelemben), ha szinte mindig egyedül vagyok?
Erről szól az életem. Néha, legfeljebb egy vagy két hónapig van valaki, aki elfogad, és addig minden szorongásom megszűnik, felszabadulttá válok, jól érzem magam a bőrömben. De amint ezek a ritka kis afférok - amiknek szinte soha nem én vetek véget - megszűnnek, kb. egy hét múlva ismét egy szorongó roncs vagyok, teljesen értéktelennek érzem magam, méltatlannak arra, hogy szeressenek, úgy érzem magam, mint egy munkagép, aki legfeljebb arra jó, hogy dolgozzon és haszna legyen, de érzelmileg semmit nem érdemel. És így telik el az egész életem.
30/F
válasza:
válasza:"Töltsön el örömmel"
Bocs, de hogy lehet valakinek szándékosan örülni valaminek? :D Arról van szó, hogy én magamat csak akkor érzem értékesnek, ha valaki ebben megerősít, ha tudom, hogy értékesnek látnak. Az általad írtaknak akkor tudsz örülni, ha nincs egy folyamatos hiányérzeted. Én ezeket mind csinálom, de ezektől nem érzem magamat értékesnek, ezeket egyszerűen az élet szükséges részeinek érzem. És ez nem megy parancsszóra, hogy te mitől érezd jól magad.
válasza:Oké, nem kell leharapni a fejemet. Nem parancsoltam semmit, csak próbáltam segíteni. SEMMI nem az élet természetes része. Egy 5 éve munkanélküli nagyon boldog lenne a munkádtól, és a rendszeres jövedelmedtől. Egy vak ember pedig már attól is ha látna mint te. Én pl még annak is nagyon tudok örülni, hogy reggel felébredtem, ugyanis ezt sem mondhatja el mindenki magáról.
De nem kell örülni annak sem, hogy vadidegen emberek próbálnak segíteni. Járjál terápiára, mint a 2. válaszoló, és/vagy szedjél erős gyógyszereket. Attól se leszel boldogabb, max leszarod benyugtatózva.
1. voltam, további szép napot!
Igen, az ember attól boldog, hogy valamilyen érzelmi igénye kielégül. A munkanélkülinek érzelmi igénye az egzisztenciális biztonság és a hasznosság érzése, így boldog lesz, amikor munkát szerez - egy darabig, amíg ez az élete általános részévé nem válik. Aki beteg, az boldog lesz, ha meggyógyul, egészen addig, amíg meg nem szolja, hogy ő most már egészséges.
Nekem nem az hiányzik, hogy BOLDOG legyek, tudom, hogy az egy ritka kiváltság az életben, én csak nem szeretném ennyire értéktelennek és boldogtalannak érezni magamat. És igen, ÉREZNI, tehát én hiába mondogatom magamban, hogy milyen sokat érek azért, mert milyen jó munkát végzek ésatöbbi, ha anélkül én nem érzem magam értékesnek, hogy valakinek a férfi lennék az életében.
Ha ilyen k***va egyszerű lenne, hogy "gondolj a jó dolgokra és akkor majd jó lesz", akkor szerintem nem csinálná a világon k***szottul mindenki ezt?
válasza: válasza:De épp ezért nincs is nagyon alapja, nem? Mármint ez így akkor nem egy egyenrangú képlet a két oldalon, mert olyasmit szeretnél kapni, amit te nem adsz. És amúgy azzal pl. szerintem nem lenne gond, ha egy híres személyhez te egyébként, a híresség mivoltától függetlenül vonzódnál és emiatt kezdeményeznél nála, de ha maga a híresség a lényeg, akkor itt tulajdonképpen arról van szó, hogy te egy "dolgot", szimbólumot látsz benne, nem az embert.
Nem arról van szó, hogy te magad szeretnél híres, elismert lenni, ettől éreznéd értékesnek magad, de mivel nem vagy (híres), ezért az lenne helyette pótlék, ha egy híres és ezáltal a szemedben értékes ember szóba állna veled?
És ha így van, nem az inkább a megoldás erre, hogy saját magad teszel azért, hogy elismert legyél?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!