Hogy tudnám kezelni ezt az izgulást, feszültségget?

Az elmúlt években teljesen megváltozott a személyiségem. Mindig minden helyzetet túlaggódok, nem tudok lazán bármiről beszélgetni ha másokkal vagyok, még a családommal sem igazán. Az ismerkedés, barátkozás egyáltalán nem megy, ami miatt rengeteg hátrány ér, azt hiszem, le kell mondanom arról a személyről is, akibe szerelmes vagyok.

Nehezen tudok az emberek szemébe nézni, sokszor csak makogok amikor értelmesen is tudnék beszélni.

Ezen kívül a telefonálással is meggyűlik a bajom, fogalmam sincs, hogy kellene magabiztosan beleszólni, köszönni.

A fehér köpeny fóbiáról ne is beszéljünk. Ha orvosi rendelőbe megyek, totál leblokkolok, rámjön a gyomorgörcs és a hasmenés érzése, remeg a kezem, lábam, mindenem, nem tudom értelmesen megfogalmazni a mondanivalómat. Mindig szóvá teszik, hogy látják hogy izgulok és ez olyan kínos. Sajnos akkor is előfordul, ha egyáltalán nem kellene félnem, például a fogorvosom egy nagyon aranyos, fiatal nő, mindenkivel kedves, de még ott is éreztem, hogy le vagyok blokkolva, pedig nem álltam semmiféle durva beavatkozás előtt.

Nagyon szégyellem, hogy van ez a tulajdonságom, tönkre teszi az életemet és engem is. A szüleim nem tudnak semmilyen tanáccsal ellátni, csak mérgesek rám, amiért így be vagyok feszülve.

Mit tudnék ez ellen tenni?

16/L