Miért zavarhat, ha foglalkoznak, törődnek velem?

En is pont ilyen vagyok, es jarok pszichologushoz (terapeuta, klinikai szakpszichologus vegzettseggel). Azt nem mondom, hogy konkret valaszaim vannak, de mar nehany korvonalazodott bennem:

1) par eve olvastam az Onbecsules c. konyvet ket francia szerzotol. Oltari jo konyv, ajanlom. Itt kijott az, hogy az alacsony onbecsulesu emberekhez tartozok.

2) a pszichologusnal tudasult bennem az, hogy gyulolok magamrol beszelni. Valaszolok a hogy vagy? kerdesre, de utana azonnal visszaforditom a beszelgetest a partnerre. Engem sokkal jobban erdekel, hogy mi van a masikkal. A pszichologus azt mondta, hogy ez is egyfajta kotodes-kerules.

3) nem szeretek az erzeseimrol beszelni, hamar felmentem azokat, akik megbantanak (pl rossz napjuk volt).

4) egyszer volt egy olyan beszelgetes a pszichologussal, amikor konkretan megmondtam neki, hogy engem zavar az, ha azt mondja, hogy aggodik miattam. Miattam ne aggodjon senki. Ez is a kotodesekrol szolo beszelgeteskor jott elo.

5) nem szeretek segitseget kerni, nem szeretek gyengenek latszani, kiszolgaltatottnak lenni. Ez is a kotodes elkeruleserol szol

6) nem bizom magamban, es azt hiszem, hogy a masikat nem erdekli az, amit en mondok (ez valoszinuleg otthoni mintabol jon)

7) mindekozben nagyon konnyen rakapcsolodok masok erzeseire, szinte azonnal erzem, ha valaki szomoru, feszult, ideges, es ezeket hajlamos vagyok atvenni :(

Tehat en nagyon kerulom a kotodest es az azzal jaro kiszolgaltatottsagot. Ez egyertelmuen meglatszodik a kapcsolataimon. A pszichologus mondja, hogy mondjam ki az erzeseim, de amikor ezt megteszem, iszonyatosan bunkonak erzem magam es azon ragodom, vajon a masik mit szol hozza :(

Elsore ennyi jutott eszembe azok kozul, amikre mi jutottunk