Megmagyarázhatatlan rettegés, mi az oka, mi lehet a megoldás?
Furcsán fog hangzani, de igyekszem tömören megfogalmazni.
Mindig volt egy érzés bennem, és ez nemrégiben nagyon felerősödött.
Főleg elalvás előtt és félálomban, rámjön egy nagyon erős félelem-érzet, hogy az egész életem csak valami álom vagy illúzió, és olyan érzés kerít hatalmába mintha majdnem felébrednék ebből az egészből, és egy sokkal rosszabb sorsban találnám magam.
Egyszer például félálomban azt képzeltem, hogy nem is a saját hálószobámban vagyok, hanem egy idegen szobában, szürke falakkal és egy átlátszó függönyös ablakkal. Az egész szobát az apró részletekig le tudnám rajzolni, pedig sehol sem láttam a valóságban. Szörnyen valósnak érződött, és szörnyen nyomasztó volt.
Ezeket a tapasztalásokat egy rövid pánik érzés kíséri, majd azonnal felriadok.
Napközben, ébren is néha elfog ez az érzés, egy-egy illattól ha érzem, vagy valamilyen hangtól.
Tehát a leírt dolgok egyre sűrűbben fordulnak elő, egyre erősebb félelem érzet kíséri, és már aggasztó módon félek attól hogy egyszer "ottragadok" ebben a képzelt, másik nem is tudom hogy miben.
Mi ennek az oka?
Mit tudok tenni hogy végre enyhüljön, sőt el is múljon ez a félelem? Már kezdi kifejteni a hatását a mindennapjaimra és szeretnék véget vetni neki.
Egyébként felnőtt férfi vagyok, elégedett vagyok az élettel, más pszichológiai rendellenességemről nincs tudomásom. Nem szeretnék szakemberhez fordulni ezzel mert eléggé megterhelné a kiadásaimat, ezért itt keresek válaszokat inkább.
Remélem sikerült érthetően leírnom, tudom hogy zavarosan hangzik. Az értelmes válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm.
válasza:Ezt derealizációnak hívják. Nem betegség, hanem tünet. Társulhat személyiségzavarokhoz (borderline, szkizoid), pszichotikusok és disszociatív zavarokhoz, szkizotíp szindrómához, de krónikus szorongáshoz is.
Ha felerősödik, akkor ne várj a pszichiáterrel, minél előbb kezelik, annál nagyobb az esélye annak, hogy enyhül.
Lehet hogy derealizáció esetleg
Itt van egy link ez hátha segít: [link]
válasza:Hű, hát ez nem hangzik a legjobban...
Na most a felsoroltaknak utánaolvastam, és bár a derealizáció jól leírja mit érzek, mégis rendkíül nehezen tudom elképzelni hogy bármilyen személyiségzavar lenne kialakulófélben. Ahogy látom, mindegyikben közös pont a valóságtól való menekülés és elzárkózás más emberek felé, illetve limitált érzelmek
Magamon ilyennek még csak nyomát sem tapasztaltam, épp ellenkezőleg. A valóságban érzem jól magam és könnyen kijövök másokkal, szeretem a szeretteim, éppen ez az amiből nem szeretnék kiszakadni.
De nagyon szépen köszönöm mindkettő választ, nagy segítséget nyújtott a probléma megismerésében.
válasza:Első vagyok, a személyiségzavarok nagyjából 25 éves korban rajzolódnak ki teljesen, utána már nem enyhülnek a tünetek és nem keletkeznek újak. Előtte pedig még fejlődésben van az agy, sok embernél kitolódik a serdülőkor 22-23ig is, ezért nem tanácsos személyiségzavart diagnosztizálni ennél a kornál korábban. Ha 25+ vagy és viszonylag rendben van a realitásérzéked, stabil az identitásod, nincsenek szélsőséges, konfliktusokkal teli kapcsolataid, akkor nem valószínű a személyiségzavar, de ezt itt nem lehet megmondani.
A szorongás is képes derealizációt okozni, ha az orvosolva lenne, akkor lehet megszűnne a derealizáció is.
24 éves vagyok... az identitásom erősnek érzem, a realitásérzékemen pedig ez a kérdésben is kifejtett csorba van, úgy tűnik.
A szorongás talán megmagyarázza. Ok és okozat egyszerre, egyik erősíti a másikat.
Úgy ítélem hogy Ön szakmabeli, nagyon szépen köszönöm hogy rám szánt az idejéből.
Ha csak a stressztől van, akkor ebbe bele tudok nyugodni, hogy van és kész.
Mégegyszer köszönöm.
válasza: válasza:Nagyon szépen köszönöm a javaslatot. Bízom benne hogy a helyzet már nem fog rosszabbodni, hanem csak a stressz váltotta ki, egyszerűen képtelen vagyok magamról elhinni hogy valami nagyon komoly dolog tünete lenne.
De ha nem enyhül, akkor a szeretteim érdekében meg fogom fogadni a tanácsot.
Eleinte szkeptikus voltam ezzel az oldallal kapcsolatban, de nagyon jó látni hogy tényleg vannak még önszántukból segítőkész emberek.
Igazán pozitív csalódás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!