Más is van, aki borderline-os és rettenetesen egyedül van?

"Amúgy leírnád saját szavaiddal, hogy milyen aki borderline-s"

Úgy képzeld el kb. mint egy szorongó kamaszt, aki még nem tanulta meg megnyugtatni magát meg nem eltúlozni az érzéseit, és ezért számodra nagyon kis dolgoktól is rettenetesen szorong. Pl. ilyenre kell gondolni, hogy "odaígérkeztem valahova, de félek elmenni, mert meglátják, hogy mennyire sokat szorongok mostanában, de félek attól is, hogy biztos haragudni fognak rám, hogy nem mentem el és utána már soha többet nem hívnak". Na, ilyesmi. Meg bizonytalanság az identitásban, és ezért szégyen és magaddal szembeni harag, ami bántásba fordulhat át. Viszont közben olyan erős a félelem attól, hogy ez meglátszik rajtad, hogy semmit nem mutatsz meg ebből kívülre, ezért teljesen máshogy viselkedsz egyedül, mint társaságban, és egyedül sokat szenvedsz. Aztán felülkerekedik a józan eszed, eltávolodsz kicsit ezektől az érzésektől, és úgy érzed, hogy ez igazából nem is te vagy, nem tudsz vele azonosulni. Aztán megint kiváltja valami az egészet.