Deperszonalizációs/derealizációs tünetek lehetnek az alábbiak?
Sziasztok!
Az volna a kérdésem, hogy lehetséges, hogy a fent említett betegségben/állapotban szenvedek?
Lassan két éve állnak fent ezek a tünetek, fokozatosan romolva.
Súlytalannak érzem az egész testem, például ha megpróbálom befeszíteni a karom, látom, hogy mozog az izom, de nem érzem, távolinak érzem a testrészeimet. A kezemet, és tudom, hogy nagyon hihetetlennek tűnik, de a gyomromat is olyan távolinak érzem, mintha sokkal lejjebb lenne, mint amúgy van, a torkomat is szűknek érzem, rendesen koncentrálnom kell a nyelésnél... Fejemben mintha üresség lenne, és egyfajta köd, de nem is tudom hogyan tudnám jellemezni ezt az érzést..
A tárgyakat is távolibbnak látom magamtól, van, hogy kisebbnek van, hogy nagyobbnak. Olyan mintha megnagyobbodott volna a térlátásom, mindent nagyon tisztának és élesnek látok. Mindent olyan tökéletesként érzékelek, mintha lebegnék.. Alig lehet megmagyarázni mi történik velem.. A munkámmal fel kellett hagynom, mert a vezetésből kerestem a bevételem, de ilyen állapot mellett félek a vezetéstől, úgy érzem, hogy sok minden más mellett, a vezetés is csak rutinból megy, balesetet meg nem szeretnék okozni..
Mindent megjártam már, számtalan vizsgálatot csináltak rajtam, köztük MRI, EKG, EEG, CT, vérvételek, pszichiátria (kiraktak néhány nap után, mert teljesen épp elméjűnek bizonyultam) millió pszichológiai teszt, mindent rendben találtak. Neurológusok, pszichológusok, pszichiáterek tömkelegénél jártam, magánútón és államilag finanszírozott rendelőkben, mindenki tovább küldött, hogy nem érti. A háziorvosom írt fel antipszichotikumot, ami eleinte hatott, szinte teljesen visszahozott a "valóságba", de egy idő után alig éreztem a hatását, és úgy gondoltam, hogy okosabb akkor letenni, mint ráfüggni, miközben már nem is hat. (Emelte folyamatosan az orvos az adagokat, a végén már 6 szem gyógyszernél tartottunk.) Azt fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem produkálok depressziós tüneteket, és nem is érzem magam annak, az érzelmeimmel rendben van minden, jókedvű vagyok, van is kedvem kimozdulni mindig, van párom, vele tökéletesen megvagyunk, egyedül az állapotom zavar iszonyúan, és attól tartok, hogy talán egyszer beleőrülök vagy nem is tudom..
Hosszas keresés után (kutatom azóta az internetet, nagyon régóta már) Bluelight nevű portálon találtam hasonló eseteket, ott kezdtem el a derealizáció fogalmával ismerkedni, azonban a körülbelül 70 orvosnál, akiknél jártam, mindössze egyetlen egy említette meg ezt a fogalmat, de nem fogadott többször, mondván nagyon messzire élek, nincs értelme oda lejárnom (Szeged), találok itt másikat... (Bp)
Mit gondoltok, valóban lehetnek a tüneteim azonosak a derealizáció, ill. deperszonalizáció tipikus jelei?
Nagyon szépen köszönöm a válaszaitokat előre is!
válasza:Igen/Igen. A magamat idegennek érzem, az a deperszonalizáció, a külvilágot érzem idegennek, távolinak, az meg a derealizáció. Nem kell a legrosszabbra gondolni, de nem csak mentális betegségek (pl depresszió) okoznak ilyeneket, hanem fizikai betegségek is. Agydaganat, alacsony vérnyomás, hormon problémák, túl sok kortizol (mellékvese)stb, és millió egyéb dolog, pl kialvatlanság, fáradtság, alkohol, bizonyos gyógyszerek mellékhatása vagy elvonása, stressz, idegen környezet, ijedtség, gyerekkori trauma, fiatalab korban a fejlődő identitás-hormonok.
Leggyakrabban mentális betegségek tünete ez, de önálló betegségként is megjelenhet. Nézd meg a Fapofa című filmet, eredeti címe Numb, az pont erről szól.
Nézz utána és napi szinten gyakorold a földelési technikákat. Lényege, hogy tudatosan koncentrálsz valós dolgokhoz az érzékszerveid segítségével. Hideg/meleg tárgyakat tapogatsz, és figyeled, hogy milyen érzés. Lehet macskát simogatni, hideg kövön mezítláb járkálni, gumilabdát markolászni, gyöngyöt fűzni stb, a lényeg, hogy koncentrálni kell rá, így kapcsolod az agyadat a valósághoz.
Digitális kütyük, pl monitor, telefon nyomkodás, videójátékok rontják a DP/DR-t.
Direktbe nincs rá gyógyszer, az okot kell megtalálni és kezelni. Nyugtatók, antidepresszánsok, antipszichotikumok átmenetileg segítHETnek. De sajnos ezeknek mellékhatása is a DR/DP és elvonási tünetük is.
Az érzékelési torzulások, zavarok elmúlhatnak hirtelen elvágólag, vagy ki-be kapcsolnak, vagy lassan elkopnak mint a cipő talpa. Néha, ritkán évekig, évtizedekig megmaradnak, néhány szerencsétlennek élete végéig. Nekem évek óta van, de "csak" a DP. Nyugtató elvonás okozta, enyhül, de lassan. Kb hozzászoktam mostanra, oda se figyelek. Az volna a furcsa ha hirtelen elmúlna.
Szia!
Köszi a választ elsősorban!:)
Neked milyen tüneteid vannak?
Én csak azt nem értem, hogy miért érzem úgy, mintha napról napra egy rosszabb volna ez az állapot?
Úgy érzem, mintha minden nappal egyre távolabb lennének a dolgok, és minden egyre súlytalanabb lenne.
Nem akarok ezen kattogni egész nap, és próbálok nem erre koncentrálni, de olyan, mintha minden áldott nappal egyre rosszabb lenne, szinte elviselhetetlen, nem tudom elképzelni, hogy ilyen formában leéljek egy életet...
Lehet, hogy van valami tudatalatti szorongásom ebből kifolyólag, és azért érzem úgy, mintha folyamat romlana?
Esetleg feltudjuk itt privátban venni a kapcsolatot?
válasza:Nekem deperszonalizaciom volt már, sőt van is, mert a vírus szituáció visszahozza. Torzul a valosagerzet, jeleket látok minden nap, osszefugeseket, lebegő érzésem van, sokszor mar elhiszem hogy egy szimulátorban élünk.
Ha beszélek olyan, mintha nem en beszélnék…
De nekem ez a depresszió es a szorongás miatt van, csak xanaxot szedek…
Háziorvos viszont hogy írhatott antidepit? Azt ok nem tudnak
válasza:Ez számomra is érdekes, hogy a háziorvos hogyan írt fel antipszichotikumot.
Meg, ha voltál már ezzel egy csomó orvosnál, nem lehet, hogy azért nem mondták rád ezt a diagnózist, mert nincs ilyened? Én is voltam deperszonalizációval dokinál és egyből tudta a tüneteimből, hogy mi is a problémám, szóval ez nem annyira ritka kórkép (főleg itt gyakorin, minden második kérdés erről szól xd)
Én a helyedben tovább járnám az orvosokat, főleg fizikai betegségek után kutatva és ugyan ahhoz a pszichiáterhez huzamosabb ideig járnék (mert, a kérdèsedből azt szűrtem le, hogy folyamatosan váltottál)
Sziasztok, elírtam, nyugtatót írt a háziorvos, nem antipszichotikumot!
Nem diagnosztizáltam magam, kérdésként írtam, hogy lehet-e ez esetleg, mert csak ez áll hozzá közel, illetve járnék egyhez huzamosabb ideig, ha nem mondanák azt, hogy fogalmuk sincs, mi lehet velem.
Konkrétan mindent elvégeztek rajtam, ami eszközökkel látható, rendben találtak mindent.
Egyetlen egy orvos vetette fel, hogy derealizálhatok, ő mondta azt, hogy keressek közelebb egy orvost, ne járjak ennyire messzi helyre..
Köszönöm az eddigi vàlaszaitokat!
válasza:Igen ez derealizáció és deperszonalizáció nekem is ez van már lassan 1 éve és olyan durván elszakadtam már a külvilágtól hogy hónapok óta nem hagytam el a házat..
Az igaz amit az egyik válaszolo irt hogy sokminden tud okozni dp/dr de ugye leginkább mentális betegségek miatt fordul elő azoknak a "mellékterméke" mert ugye ez egy tünet nem pedig betegség..
Nekem személy szerint pánikbetegség okozza de emellett kialakult egy elég erős depresszió is.
Attól ne félj hogy ebbe beleőrülsz mivel ez az állapot pont hogy azért van hogy megvédjen a megbolondulástól (az agyad lemegy alfába és leblokkol ezért olyan torz és fura minden)
Az a lényeg hogy megkell találni az okát a dolognak és azzal együtt kezelni kell így érhető el a gyógyulás..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!