Az igaz h a a teljes szeretet érzelem nélküli?

Nagyon nem igaz.

Még az érzelmek nélküli ember is tulajdonképpen szellemileg halott.

Igazából a kérdező véletlen ráhibázott.

Mi az érzelem? Erre olvastam egy nagyon jó definiciót: "Az érzelem a gondolat test határvonalán való megjelenése." Magyarán minden érzelmet bármennyire is furcsa az értelmünk gyárt, gondolatként indul és kijön a fizikai szintre. 3 dolog van amit az érzelmek közé sorolunk, de nem azok: BÉKE (mondhatjuk azt is hogy a csend, az értelem effektíve ellensége, hisz ő a zajban él,) a SZERETET (az értelem csak ragaszkodni tud, meg kötödni, de az nem szeretet) és az ÖRÖM (ennek két verziója van a külső öröm az elme terméke, a belső a léleké). Ez a 3 "nem" érzelmet a felsőbb részünk, lelkünk termeli, aki alapesetben a szívben lakozik, ezért is fekszik a "szívemből" kifejezés, amit szinte csak a magyar használ.

Magyarán ha maradunk a fenti teoriánál akkor a szeretet nem érzelem, és akkor jó a kérdés. Hogy lehet ezt az állapotot elérni? Meditáció a válasz rá.

Jó példa erre az ellenségszeretet.

Mert ki az ellenség (hétköznapi és nem katonai értelemben)? Aki iránt ellenséges érzelemmel viseltetek. (Mert pl. renszeresen kersztbe tesz nekem a hétjözbaou életben, vagy a nunkahelyen.)

De ha bajban van, segítek rajta (pl meglátom, hogy elgázolva fekszik az út szélén, hívok hozzá mentőket).

Szia! A sajnálat, a szánalom egy passzív dolog. Érzem a másik iránt.

A szeretet tettekbeb nyilvánul meg.

Fenti példát véve: ABNAK ELLENÉRE teazek vele jót, h utálom.