Mi mentett meg az öngyilkosságtól?

Azért mert valójában soha nem akartál meghalni. Ha tényleg akartál volna, akkor addig állsz ott amíg nem jön a vonat…

De! Nem tudom mi lehet a problémád, ami miatt ilyeneken gondolkodsz, de inkább gondolj arra, hogy mindig lehet jobb, mindig tehetünk a saját sorsunkért. Nem szabad feladni soha. Igazából szerintem ezt te is tudod, ha mélyen magadba nézel.

Ha valaki nem ért hozzá, a gyógyszerek nem fognak halálhoz vezetni. A gyógyszerek nagy részét úgy fejlesztik ki, hogy bizonyos esetekben ne vezessenek halálhoz.

Ami veszélyesebb azt általában orvos írja fel, tehát nem annyira könnyű hozzájutni.

Ismerni kell a hatóanyagot, annak koncentrációját és az adott személy anyagcseréjének a tulajdonságait. Ha csak véletlenszerűen vesz be az ember gyógyszereket, valószínűtlen, hogy belehal.

Hogy ne legyen az, hogy tapasztalat nélkül beszélek:

Itt van nagyapám esete aki 3(!) doboz gyógyszert vett be és ivott rájuk. Az eredmény? Pár hét a kórházban, agyvérzés, utána pedig hónapokig szenvedünk vele, mert egy 5 éves értelmi szintjét sem érte el. Meg kellett tanulnia újra járni, enni, mosdót használni és a többi. Még hogy ez nem teszi tönkre más ember életét...

Akasztás: bár papíron a 70%-os halálozási arány jónak tűnhet, gyakorlatban a sikeres önkezűségek nagyon kis (kb. 15%-a) része akasztás által történik. A többi részében a halált fulladás okozza.

Miért van ez? Mert bár a képlet egyszerűnek tűnik, gyakorlatilag egyáltalán nem az. Először is kell egy kötél, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen. Fontos a kötél vastagsága, hiszen a csomót meg kell tudni kötni vele, így túl vastag nem lehet, de kellően vastag és erős kell legyen, hogy elbírja az adott személy súlyát.

A kötő anyaga sem lehet akármilyen. Ha túl kemény, nem lehet csomót kötni vele, ha túl puha, elszakadhat, megnyúlhat vagy ha rugalmas, akkor elnyeli a kifejtett erőt. A kötél hossza sem mindegy. Ha túl rövid, akkor megfolyt, ha túl hosszú, leszakítsa a felyet. Pontosan kell ezeket kiszámolni. Továbbá nem mindegy, hogy hol helyezzük el a nayakon a kötelet. Ha rossz csigolyára helyezzük, nyomorékok leszünk nyaktól lefelé. Akkor továbbá ott van az épület/domborzat magassága, ahonnan leugrunk. Ha nem elég magas, nem lesz meg a kellő sebesség, ha tűl feltűnő, ránk hívják a mentőket stb.

Nem hiába volt erre a célra egy konkrét szakember megbízva, aki a kivégzéseket hajtotta végre.

És nem, nem lesz kíméletesem ez a módszer sem a környezet számára, akár a folyamat alatt, akár utána találják meg a személyt.

Konkrétan nincs is társadalmat kímélő módszer, vagyis ami volna, az nem legális, orvos nem fog segíteni ezekben, szóval aki biztosra akar menni, az sajnos ugrálni fog vonatok elé vagy épületekről.

Vicces, hogy önzőségről beszélünk egy teljesen egocentrikus, az individualizmust támogató rendszerben és társadalomban. Senkit nem érdekel, hogy mi van a másikkal és senki nem fog tenni semmit a másikért. Talán ha nagyon közeli, még igen. Nálunk volt egy eset, infarktusban meghalt egy fickó egy üzletben. Az berek pedig...átléptek rajta és vásároltak tovább.

Nos, ha a környezete magasról tesz arra, hogy mi van vele (ha nem így lenne, nem lenne szuicid hajlama és nem itt kérne segítséget), akkor vajon ki itt az önző?

Tudod te egyáltalán milyen az élet egy depressziós, vagy mentális beteggel? Mennyire megterhelő, lehúzó és nyomasztó egy ilyen emberrel élni? Egyáltalán nem könnyű, az öngyilkosoknak pedig van egy kis százaléka aki a halálával akar a környezetén segíteni (akik lássák, hogy csak teher a családra, barátokra stb.).

Nem, ez nem önzőség, ez konkrétan a kétségbeesés és a reményvesztettség eredménye egy olyan rendszerben, ami semmit nem tesz azért, hogy az ilyen esetek ne alakuljanak ki és/vagy megoldódjanak.

A pszichológus/pszichiáter iszonyatosan drága, nem kell gondolkodni, hogy azt a pénzt hol lehetne még jól felhasználni. Főleg a mostani helyzetben, amikor mindennek az ára az egekben. A TB-s meg kritikán aluli.

Nem az az önző, aki biztos módszert választ. Az az önző, aki gyáva módon bevesz két csomag gyógyszert, utána meg foglalja a helyet a kórházban azok elől, akiknek valóban segítségre lenne szükségük. Gyáva alak az ilyen.

Aki valóban meg akar halni, az biztos módszert választ és így sikerül is neki.

Aki nem akar élni, az nem köteles rá, viszont aki öngyilkos lesz, az csak saját magával csesz ki. Rajta kívül senki nem veszít semmit azzal, hogy ő meghalt. Ettől függetlenül nem "bűn" az, ha valaki valóban öngyilkos lesz, csak baromira rossz döntés.

Aki pedig túléli az öngyilkossági kísérletet, az szégyellheti magát. Ezek a legönzőbb és a leggyávább emberek.

Én magam például azért nem leszek öngyilkos, mert nem akarok ezzel örömöt okozni az ellenségeimnek.

Meg hát úgy állok hozzá, hogy amíg élek, addig valószínű, hogy nem leszek boldog soha, de ha meghalok, akkor ez már nem csak valószínű, hanem biztos is.

Viszont ha meg akarnám tenni, akkor én magam is a vonat alá ugranék.

4-es kommentelő..gondolod, hogy egy öngyilkosjelölt így átgondolja milyen kötelet vegyen, és melyik csigolyához rakja? Szerintem nem. A gyógyszerrel kapcsolatban, nem fogjátok elhinni az tuti, de én 120mg jól látod! 120 mg xanaxot vettem be. Összesen 3 napig aludtam mint egy hulla, és utána kb 2 napig voltam kába. Semmi károsodás nem ért, max annyi, hogy elfogyott a xanaxom. : ) Azt gondolom inkább szervezettől függ, mint az összetételtől. Egyébként nem volt tervezett, visszagondolva úgy viselkedtem mint egy robot, de szó szerint. Ami még érdekes, össze vissza 52 kiló vagyok.

Ezek után azt kell gondolnom van még dolgom.

Kedves kérdező, örülök, hogy tologatod az időpontokat, nem valószínű arra vágynál megszabadulj földi életedtől, mert ugye egy öngyilkosjelölt nem tűz ki időpontokat.

Egyébként meg úgy is meghalunk (nincs kivétel) akkor meg nem kibírjuk ezt a kis időt. :))

#7.

"...gondolod, hogy egy öngyilkosjelölt így átgondolja milyen kötelet vegyen, és melyik csigolyához rakja?"

Aki komolyan gondolja, hogy meg akar halni, az mindennek utánaolvas előtte és biztos, hogy nem éli túl. A többi meg csak feltűnést akar.