Miért nem hisznek nekem ?

1,5 éve van ilyen nyomasztó belső hangulatom. Néha kifordulok magamból és nem gondolkodok. Pánikrohamaim vannak, kezdetben havi 3 szor. Most viszont heti 4 is van. Valeriánát szedek amitől este tudok aludni ( ez nélkül nem tudok elaludni ) illetve reggel nyugodtabban indul a napom. A szorongásom miatt alig ettem és 4 hónap alatt 12 kg-t fogytam. Kisebb dührohamaim is szoktak lenni, ilyenkor ütök és dobom azt ami éppen a kezemben van. Ebből sokszor voltam bajban az iskolában, beírást is kaptam azért mert betörtem a tükröt a mosdóban. 1-szer próbáltam "öngyilkos" lenni 14 évesen. Anyámmal veszekedtünk én pedig érzékeny vagyok nagyon a hangos zajokra. Berohantam a szobámba ahol becsuktam az ajtót és egy zsinort a nyakam köré tekertem majd addig húztam amíg nem kaptam levegőt. Persze anyám addig dörömbölt amíg apám pótkulcsal ki nem nyitotta az ajtómat. Anyám leszidott, megpofozott és ott hagyott a földön. Lassan 3 éve volt de még mindig nyomaszt, mellete még rengeteg negatív gondolatom van. És nem hagynak békén. Ott vannak és piszkálnak amíg meg nem csinálom amit az agyam eltervezett. Kértem segítséget többször, de leszartak és azt mondják biztos azért van ez mert tinédzser vagyok. Azzal nyugtatnak, hogy ezen mindenki átesik. De már nem bírom. A háziorvos beakart utani a gyermek pszichiátriára de anya azt mondta neki, hogy ne tegye mert drága. Ő pedig nem akar fizetni, azt mondja úgy is kinövöm. De nem múlik. Azt mondja jógázzak, vagy sportoljak, de nekem arra van szükségem hogy beszéljek valakivel. De nem hiszi el. Mit csináljak ?

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat. Bocsánat ha valamit elírtam.

17/L