Mit mond el rólam, és a helyzetemről, hogy két éve járok pszichológushoz kisebb megszakítasokkal, és még mindig messze a vége?

Nem akarok látatlanban véleményt mondani.

De sok pszichológus reklamozza magát úgy hogy 5-15 alkalom között jelentős a javulás.

Esetleg próbálkozni kéne mással.

10 alkalom heti rendszeresség mellett 3 hónap kb. Ha másoknak annyi idő alatt javulást okoz akkor esetleg érdemes lenne mással is probalkozni

Akkor megvalaszoltad, haladsz csak több idő kell.

A mentalis javulás mindenkinél más, alapból függ attól, hogy egy új kialakult dolgot akarnak helyrerakni vagy gyerekkor óta tartó rossz szokast.

Ha régen is nehezen ismerkedtel nem fog gyorsan megvaltozni

“egy élet nem elég arra, hogy feldolgozzam a gyerekkori terheimet és teljes életet éljek a végén”

Ez így teljesen paradoxon. Szerintem nem csoda, ha lezárja valaki ilyenkor, mert amúgy sem látja végét a sziszifuszi küszködésnek.

Végülis miért fektetne az ember annyi energiát meg anyagi erőforrást ebbe, ha csak a következő életében élvezheti ezt a “teljes életet”?:) Az elkövetkező születésemnél valószínűleg “reszetálódni” fogok, így nem sok marad meg a múlt életbeli traumákból.

Ha hiszel a több élet lehetőségében, akkor azon elmélet alapján pont azért érdemes energiát fektetned bele, hogy ne kapd vissza megint ugyanazokat a problémákat. Ezen elmélet szerint ugyanis az ember a több élet során jut “egyről a kettőre”. Mindig egy újabb és újabb “életfeladattal” (megoldandó probléma) indul, és ehhez választ(!) magának olyan születési környezetet, ami be fogja izzítani a megoldandó problémakört. Ha az adott feladatban egy élet során nem jut előbbre, nem fektet bele kellő energiát, akkor gyakorlatilag maga alá tesz, mert legközelebb megint átélheti majd ugyanazt a felejteni remélt gyermekkort, ami az ugyanazokkal a gondokkal küzdő felnőttet eredményezi…

Egyébként ugyanez az egyéletünkvan elmélet esetén is igaz és könnyen belátható, hogy amíg nem dolgozol magadon, addig ugyanazok a problémák fognak megtalálni. Rossz párkapcsolatok, hülye főnökök/kollégák, nem tudsz érvényesülni bizonyos közegekben stb. Mert egyszerűen nem tudsz máshogy érezni vagy reagálni, így ugyanazokat a zsákutcákat generálod.

Egy pszichoterápia során viszont ezek lassan, de biztosan megváltoznak, ezáltal változnak a megéléseid is ugyanazokkal a dolgokkal kapcsolatban. Pl.korábban egy napig rosszul érezted magad attól, hogy a pénztáros Mancika biztos a ronda fejeden röhögött a boltban, később vidámsággal tölt el, hogy amikor fizettél megismert és rádmosolygott.

A világon senki nem él teljes életet, kár erre vágyni, de minél teljesebbet igen, ami az önismereti munka gyümölcseként fényévekre lehet a kezdetitől és lehet kifejezetten élvezetes, elégedettséget hozó. Része ennek az is, hogy az ember sokkal elfogadóbbá válik önmagával és a környezetével szemben, ami jelentősen csökkenti a mindennapi stresszt.