Meddig normális a türelmetlenség? Mit tehetek ellene, hová fordulhatnék?

Én nagyon szeretem a gyerekeim (1.5 és 4), de egyszerűen... nem tudom, hogy mi van velem. Lassan már több hónapja, hogy egyre türelmetlenebb vagyok, de nem csak velük, mindennel. Rosszul is érzem magam, nem akarom rajtuk le vezetni, de nem tudok ellene tenni, ha felbosszantanak robbanok mint egy időzített bomba. Van velük segítségem, itt van apa is, nem lenne okom különösebben panaszra, de semmit nem segít semmi.

Dolgozom is, nincs nehéz munkám (aránylag), itthonról csinálok mindent.

Semmihez nincs kedvem, nem tudok semmit pozitívan látni, egyszerűen lent érzem magam a padlón, mintha valami nyomna le, okvetlenül szorongok a semmin is. Időnként ez szerintem rájuk is kihat. Biztos, hogy nem én vagyok az egyetlen akivel ez elő fordul, de mégis mit tehetnék? Megbolondultam, mentális beteg vagyok? Nyugtatót szedjek? Tényleg nem tudom, hogy ilyenkor mi van, préseli össze a fejem a rengeteg feszültség, ami nem is értem, hogy honnan jön..