Hogyan tudnék segíteni a páromon?

Anyukájának van egy tipikus női betegsége, ami egyfajta komplikáció vagy velejáró (olyasmire gondoljatok mint a gátmetszés és -szakadás vagy az évtizedek múlva is érzékeny császárheg, direkt nem írom hogy melyik) és betegesen retteg tőle hogy ő is így fog járni. 100%-ban biztos benne hogy csak idő kérdése, hiszen egyetlen ember a családban már komoly hajlamosságra utal.

Ezzel csak egyetlen gond van! Hogy nem akarunk gyereket. Nem akar szülni soha és ez már biztos, nem kiskamaszok vagyunk akik úgyis meggondolják magukat.

Szerinte a dilidoki felesleges erre a gondra, mivel szentül hiszi hogy ez kizárólag fizikai betegség, nem mentális! (Jár pszichológushoz más bajok miatt, de hiába, nem hajlandó mondani neki semmit, csak könyvekről beszélgetnek és várja hogy abból jöjjön rá a doki hogy többek között a nevelőapja molesztálta. Pedig amúgy nagyon akar neki segíteni, próbálkozik közel kerülni hozzá, csak nem nyílik meg neki ahogy a száz korábbinak se akik viszont csak szedálták mikor megunták a dolgot)

Megj.: Mielőtt ilyen baja lett volna az anyjának, akkor se akart gyereket, nem ez váltotta ki. Viszont kisgyerekként volt férges mert homokot evett, amiatt is sír néha hogy megint az lesz, de nyilván az előfordulhat rosszul átsütött húsnál is, nem 0% az esélye mint a másiknak...