Egy enyhe autizmussal küzdő ember hogyan tud boldog lenni ebben a világban? Szociális élet nélkül mint egyén mi a boldogság útja?
29 f vagyok Egyszerű munkákat tudok végezni van keresetem.
egy bizonyos szinten képes vagyok boldogulni mint egyén,a családom az egyetlen szociális kapcsolatom.
Barátaim sose voltak,felnőttként párkapcsolatokat próbáltam kialakítani egy darabig működik de hosszú távon nem.
Teljesen más így élni mint másoknak és nem nagyon látom hogy van e sikeres model erre a fajta életre mivel ez a világ úgy van kialakítva hogy az egezsegeseknek legyen jó.
válasza:
válasza:Nálad nem az autizmussal van baj.
A párom autista, "ennek ellenére" egy nagyobb autógyárban fömérnök, a húgom fia meg egyetemen docens.
Mindkettejüknek van néhány barátja, több ismeröse, egyszerüen megtanulták kezelni az eltéréseket.
Nekem is volt párkapcsolatom van egy gyermekem is .
Úgy kb rajta kívül nem érzem az igényt a szociális kapcsolatra.
viszont nem is érzem magam jól,üresnek érzem az életem nem igazán tudom mit kezdjek magammal .
válasza:Csak ez nem olyan egyszerű,vadidegen embernek mesélni az életemrol úgy hogy a szemkontaktust is utálom .
Meg így 29 évesen már úgy vagyok vele hogy késő,fiatal korban kellet volna kapcsolatokat kialakítani e helyet én inkább elzarkoztam.
Igaz azért is mert általános iskolában mivel fura voltam nagyon keményen zaklatak a többiek .
Középiskola már sokkal jobb volt ilyen szempontból nyugalom tengere ahhoz kepest
válasza:Terápiánál éppenhogy nincs szemkontaktus.
Másrészt nem az életedet kell elmesélni, hanem a problémás szociális helyzeteket.
De ha nem akarsz változtatni, akkor meg ne siránkozz
6# pont ez az hogy változni alapvetően nem akarok.nem akartam sose hogy rám eroltesenek egy életformát.
Én csak boldog akarok lenni valahogy úgy ahogy vagyok csak ennek nemlatom a módszerét .
Pedig biztos van mód egy másfajta boldog életre
válasza:Nem tudnak ráderőltetni semmit, ha nem akarod. Minden döntésnek ára van, de a döntés a tied. Arra gondolok például, hogy én nem nagyon szocializálódom a munkahelyemen, emiatt kevés kapcsolatom van ott, ami nehezíti a szakmai előmenetelt. Ez az ár, amit fizetek, és én úgy döntöttem, hogy ezt akarom kifizetni. Dönthetnék úgy is, hogy bevállalom a több szocializálódást, akkor ez lenne az ár amit fizetek, és akkor nyernék a szakmai előmenetelen.
Régebben úgy gondolkodtam én is, amit most nálad sejtek, hogy van egy "helyes" módja az életnek, ahogy a neurotipikusak többsége él, és aminek része, hogy x időt beszélgetsz a kollégákkal. Ez hülyeség. Lehet így is meg úgy is, csak viselned kell a következményeket.
Ugyanakkor az is a benyomásom, hogy nálad most valójában nem az autizmus a probléma oka, az csak egy bűnbak, amire könnyű ráfogni a negatív érzéseket. Mintha olyasmi lenne a fejedben, hogy "ha nem lennék autista, jobban tudnék kapcsolatokat építeni és könnyen megtalálnám az életem értelmét". Ez f@sság. Nem. Neurotipikus emberek is ugyanúgy átélik ezt a kapunyitási pánikot, vagy hasonlót, mint te.
Bonyolult vagyok,sajnos én egy nagyon rossz irányba alkalmazkodtam ami a párválasztásaim illeti és ez miatt újabb meg nagyobb problémákat okoztam másoknak és magamnak is.
Képes voltam egy alap problémábol egy komplexebb problémát létrehozni.
már próbálok belegondolni a döntéseim mélyebb dolgaiba megérteni saját magam és rájönni hogy hol rontottam el,és hogy lett e volna más alternatíva az életemben.
De persze tudom hogy a jövő a lényeg nem a múlt meg kell próbálni valami értelmet találni az életben .
Régen azt hittem a gyerekem elég lesz és persze sokat jelent de valami másra is szükség lenne csak nem tudom mi az.
Értitek ezt hiányzik valami csak nem tudom mi az?
válasza:"Értitek ezt hiányzik valami csak nem tudom mi az?"
Persze! Hidd el, sokan vannak így, neurotipikusak is. Egy teljesen szokványos életfázis, amin átmész. Nem azt mondom, hogy könnyű, csak ne gondold, hogy ez kifejezetten az autizmustól van. Biztosan befolyásolja, azt mindenképpen, hogy merre van a tovább.
"Képes voltam egy alap problémábol egy komplexebb problémát létrehozni."
Ilyet a nem autisták is szoktak, de szerintem ők kevésbé kacifántosan fogalmazzák meg. (Nem tudom, hogy, csak olyan ismerős ez a stílus :-) .)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!