Mit csináljak, ha súlyos depresszióm van?

Ha klinikai depresszio, akkor abbol nem fogja tudni kigyogyitani magat egykonnyen. Az ilyen 3 km-es futasokat se ajanlom.

Kerdezo probalj aprankent csinalni dolgokat, kimenni/lemenni csak a postaladaig, aztan 5 perc seta, 10 perc seta es igy tovabb. Ne erezd nevetsegesnek. Mindent csak aprankent.

Egyebkent engem 2 dolog tartott ilyen allapotban: szemelyisegzavaros kozeli hozzatartozo, aki az eletet is kiszivta belolem. Sajnos tobb is lehet ilyen az ember korul. Meg nyugtato mellekhatas. Ra kell jonni valahogy, hogy mi valtja ki ezt az allapotot.

5. vagyok. Anno kb 10-15 eve en is igy lepontoztam azokat akik elleneztek a gyogyszereket. Meg is tanultam a dolgokat a sajat karomon. Majd ti is meg fogjatok.

15 evig szedettek velem minden szart. Az osszes letezo vackot vegigszedettek velem. Pont h ezektol lettem munkakeptelen nagyon sok idore.

4 eve nem szedek antidepresszanst, 3 eve nyugtatokat es altatokat sem. Konkretan semmit.

Nem ezektol lettem jobban, azok csak rontottak az allapotomon, barmennyire is el akartam hinni, hogy par szem bogyo majd csodat tesz. Parasztvakitas az egesz. Majd rajottok.

6. Hidd el, tudom mirol beszelek. Az egesz gyogyszeriparnak ez az erdeke, hogy gyogyszerekkel tomjek az embereket. Mennyi beteget sikerul meggyogyitaniuk, nezz mar korul. (Az elohalottak nem szamitanak gyogyultnak.)

Akinek maradt nemi jozan paraszti esze es tenyleg jobban akar lenni, az olvassa el Johann Hari konyvet a depressziorol. Ot is ilyenekkel tomtek es tudja mirol beszel.

Aki szed benzodiazepinet, annal nagy esellyel mellekhataskent az okozhat sulyos depressziot, amibol aztan a benzo szedes alatt keptelenseg kimaszni. Sok embernek van a kornyezeteben mergezo szemely, akar tobb is, azok is nagyon durva depressziot tudnak okozni es az ember ra se jon, hogy miattuk van. Lehet az apad, anyad, parod, fonokod, baratod stb. Hogy segitene barmilyen gyogyszer ilyesmin? Oszinten. Na mindegy, sok sikert. Orulok h en ebbol mar kimasztam es 100 evben egyszer tevedek fel ide, akkoris megbanom.

7-es, én veled is egyetértek. Én javasoltam amúgy a gyógyszerszedést. Együttérzek, neked nem használtak a szerek, van ilyen.

Ismeretségi körömben többféle tapasztalat van antidepresszánsokkal. Volt egy nő, aki kb. 30 évesen beleesett egy szorongásos depresszióba. Elment egy pszichiáterhez, az valami Xanax-félét írt fel neki, néhány hétig szedte és kijött belőle. Neki nem okozott káros mellékhatást, nem akasztotta meg a karrierjét se. Volt egy férfi, aki viszont nem javult, sőt, tönkrement a kezelés alatt, neki először kényszer-és pánikbetegsége volt, aztán depressziója is lett. Fiatalon leszázalékolták és egyre rosszabb állapotba került. Ő is szedett mindenfélét, volt többször pszichiátrián is. Se munkája, se párja nem lett, a tanulmányait se tudta befejezni, egyetemről bukott ki emiatt.

Szerintem ha valaki egy enyhébb depresszióval együtt tud élni, akkor nem kell feltétlenül kezelés, én is félnék a gyógyszerektől. Ha viszont már súlyos az állapota, akkor épp a gyógyszer nélküliség a veszélyesebb. Sok depressziós elveszti a munkahelyét, nem tud dolgozni, elszegényedik. Vagy esetleg egy rossz pillanatában öngyilkos lesz. Akkor már annyira mélyen van, hogy a gyógyszert érdemes megpróbálni, mert lejjebb nem nagyon van, de esetleg jól reagál rá. Az antidepresszánsok mindenkire másképp hatnak, mondom, én ismerek sikertörténetet és tragédiát is. Veled is együttérzek, mert nehéz lehet, ha nem hat a gyógyszer, sőt, rosszabbul lesz valaki tőle.

Alakíts ki egy napi rutint, és ahhoz mindenképpen tartsd magad. Akkor is, ha nagyon nehezedre esik! Írd is le, hogy ne tudd folyton tetszés szerint változtatni. Tehát ne legyen délig ágyban fekvés, bámulás a plafonra, vagy még az sem! Feltétlen legyen benne mozgás, legalább séta. A reggeli, pár perces torna is csodákra képes.

Ez a rutin akár motiváció is lehet, ha jól csinálod kirángat a depresszióból.