Mániás depresszióból mi a kiút, ha teljesen egyedül vagy?

Régen rengeteg barátom volt, de sikerült mindet elvesztenem, volt, akik az én hibámból tűntek el, én veszekedtem velük; a zöme viszont egy "kedves" embertársam tevékenykedéseinek köszönhetően (sz@rkavarás). Senkivel nem beszélgetek, senkivel nem találkozok, már szinte alig mozdulok ki mert nincs hova, és szerintem mániás depresszióm van, mondta már más is. Családom nincs akikkel megbeszélhetném(eléggé széthullott családom van), se barátaim, és már nagyon belepusztulok egyszerűen nem bírom elviselni, minden másodpercet szenvedéssel élek meg, kivéve amikor egyszer hirtelen megváltozik a hangulatom olyan 2-3 órára; de akkor is attól félek hogy visszajön ez a depressziós állapot. Nagyon szenvedek és nem bírom, mit tegyek ellene? Akik már tapasztalták a mániás depressziót (leírhatom hogy miért gondolom hogy azom van), azoknak mi segített? Pszihológus segítet? Igazából az a baj, hogy én azt hiszem, hogy nem nagyon tudna segíteni, mert nem tudja visszaadni az évek/évtizedek alatt felépített életem, de várom a válaszokat!