Szerintetek milyen bajom lehet? Pánikroham?
Figyelt kérdés
Egy ideje remegek, de nem csak a kezem, az egész testem, fáj belül a lelkem, s néha azt érzem, hogy inkább fájdalmat akarok okozni magamnak, csak hogy megkönnyebbüljek. Ha beütöm véletlenül a kezemet, vagy csak vakaródzok, utána jól eső fájdalmat érzek, akkor nem fájok belül,jobb kedvem lesz.Néha csak kapkodnom kell a levegőt, mert úgy érzem, hogy megfulladok, néha erős szorítást, nyomást érzek a mellkasomba. Elég sűrűn sírok, néha ok nélkül is. Van párkapcsolatom, annak idején nem volt minden rendbe, de mióta a párom is észre vette, hogy csak úgy remegek, sírási rohamaim vannak, azóta ő is türelmesebb, már nem kiabál meg ilyenek. Nagyon sokszor egyedül, magányosnak érzem magam, még akkor is, ha társaságba vagyok. Imádok rajzolni, de az utóbbi időkbe a rajzaim nagyon lehangoltak, ami a páromat megrémíti, engem a rajzolás, azt hogy úgy rajzolhatok megnyugtat. Koponyákat, sötét ijesztő alakokat, valamint kígyókat, csontvázakat rajzolok, össze varrott szájú embereket. Csodálattal nézem őket, vannak olyanok, amelyik képeket kimondottan szépnek találom. Kíváncsi vagyok, milyen lehet az emberi test, képeket nézegetek róla, néha a kezeimet is nézem, vajon hogy nézhetnek ki a kezembe a csontok, körbe tapogatom a fejemet is.Vannak állataink, őket is ugyan így megnézem.2011. okt. 26. 01:30
1/5 A kérdező kommentje:
Legutóbb akkor ijedtem meg, amikor a párommal pakoltunk pár dolgot, valami nem úgy sült el, s elkezdtem sírni, s vagy pár percig meg sem tudtam szólalni, s megijedtem, mert nem tudtam, miért nem tudok megszólalni. Nem ritkán van az, hogy utcán is sírok. Olyan érzésem van, hogy ha eltűnnék, senkinek sem hiányoznék.Még a páromnak sem, a barátaimnak úgyszintén. Néha csak úgy mondanám hogy mi minden bánt, de úgy érzem, senki nincs, akinek elmondhatom, nem akarok senkinek sem panaszkodni, ez miatt még a páromnak sem beszélek sok mindenről. Mitől tudnám ezeket legyőzni? Mi a fenén kellene változtatni? Az orvostól tartok, egyedül elmenni nem akarok, félek is tőle, megrémít, hogy az idegeim tönkre mentek/mennek, pedig fiatal vagyok.
2011. okt. 26. 01:32
2/5 A kérdező kommentje:
S ha ideges vagyok, csapkodok, ha keresek valamit, flegma, és bunkó leszek, sokszor gondolkodok azon, hogy bele kellene vernem valahova a kezem, akkor megkönnyebbülnék.S selejtnek érzem magam, aki nem jó semmire. Úgy érzem szeretet hiányom van, pedig a párom szeret, a családom is, de mégis van egy olyan érzésem, hogy ha szeretnének, akkor másabb lennének a dolgok. Bocsánat, hogy ennyit írtam, tudnék még mesélni, de panaszkodni már nem szeretnék.
2011. okt. 26. 01:38
3/5 anonim 
válasza:
válasza:Nálam is volt már ilyen,csak gyengébb verzióban.Nagyon stresszes voltam,de lassan-lassan kilábaltam belőle.Próbálj megnyugtató zenéket hallgatni,olvasni,nem gondolkozni.Sétálj,sportolj,vagy csak csináld azt,ami leköti a figyelmed.
Ha pedig nem segít,és továbbra is ilyen problémáid lesznek,próbáld meg leküzdeni a félelmeid,és elmenni egy pszichiáterhez.
4/5 A kérdező kommentje:
Naponta legalább egy órát sétálok, néha többet is, van kutyám, ő is jön velem, de az utóbbi időkbe már vele is feszült vagyok,sokat játszok a kutyusommal, de már a társaságába is remegek ezerrel.Zene hallgatás nem köt le, ahogy az olvasás sem, a könyvek felidegesítenek, illetve vannak nagyon ritkán olyan könyvek, amik annyira lekötnek, hogy nem is tudom abba hagyni.Jelenleg a rajzolásba vagyok bele buzulva, de nagyon, de így meg eléggé kellemetlen. Jelenleg játszani igyekszek a neten, de csak pár percig köt le,utána más játékot keresek. A párom már meg is jegyezte, hogy folyamatosan játszok, társaságába vagy két órát, de csak akkor, amikor ő nagyba facebookozik chaten, s legalább addig sem zavarom. Jelenleg a képeimet egy rajzolással foglalkozó oldalra töltöm fel, hátha ír valaki olyan, aki hasonlóan érez, mint én, s ketten fellelkesítjük egymást, sokszor beszélek emberekkel, de csak általánosságokról, de igazából elbújnék a világ elől s sírnék. Tudom, ez nem állapot...:(
2011. okt. 26. 10:42
5/5 anonim válasza:
Én 10 éve érzem ezeket.2x voltam pszichiátrián.mondhatom semmit sem ért.Most elszántam magam,és elmentem egy magán pszichiáterhez.Igaz borsos árat kért azért a 20 percért,de nagyon rendes volt,megértő,és kaptam gyógyszereket.Szerintem ne félj,mindenképp menj el orvoshoz!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!