Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Depresszió legyőzése gyógyszer...

Depresszió legyőzése gyógyszer nélkül? (bocsi a hosszúsága miatt)

Figyelt kérdés

21 éves lány vagyok, 14-15 éves korom óta folyamatosan küzdök azzal, hogy tartósan rosszul érzem magam. Sokakhoz képest jó életkörülményeim vannak, rendben van a családom, vannak barátaim, tudok és szoktam is velük mindenről beszélgetni. Anyagilag is minden rendben. Úgyhogy fogalmam sincs mi okozza. Voltak démonaim, mint pl bántalmazó tanár, meg rossz kapcsolat pl. nagyszülővel, de mindenkivel mindent megbeszéltem már, és nincs bennem harag, sem rossz érzés irántuk.

Eddig talán annyira nem is volt baj, mert nem vette még át teljesen felettem a hatalmat, de mióta elköltöztem otthonról és egyetemre járok, nagyon sokkal rosszabb lett. Az utóbbi tanulmányi félévben többször is előfordult, hogy öngyilkos szerettem volna lenni, de a családom gondolata visszatart. Ha emberek közt vagyok, tudok nevetni, vidámnak tűnni, nem színlelek, csak egyszerűen mulattatnak, de belül mintha teljesen más világ lenne, mintha nem is létezne az, ami kint van. Ha jól érzem magam, akkor mindent extrémen gyönyörűnek látok, jónak látok minden embert, és nyugodt vagyok, utána pedig amennyire intenzíven jól éreztem magam, annyira rossz lesz, és sokkal több ideig.

Mivel a fél családom orvos, tudom mire megy rá a gyógyszeripar, meg sokat is voltam kicsi koromban kórházban, így semmire nem veszek be gyógyszert soha, ha beteg vagyok, vagy fáj valamim, akkor sem. Látok embereket magam körül, akik antidepresszánsokkal élnek, és undorodom tőlük. Úgy érzem, hogy az nem fogja megoldani, mert lehet hogy mondjuk a szerotonin szintet emeli, viszont az élmény nincs ott, ami kiváltja. Nekem ez nem kell. 15 -16 évesen 3 pszichológushoz is elvittek, de egyik sem segített, úgy éreztem hogy hülyének néztek, és olyan is volt, aki azt mondta, hogy mivel tudom, mitől érzem rosszul magam, így ő nem tud mit kezdeni velem.(tudtam pár konkrét okot mondani akkor még, de azóta minden konfliktust meg rossz emberi kapcsolatot megoldottam ami volt.)

Az utóbbi időben már az alvással is gondjaim vannak, van hogy 2 napig nem tudok aludni, és addig nagyon fáradtnak érzem magam, de utána elmúlik, viszont olyan is van hogy napokig ki sem tudok kelni az ágyból, az a csoda, hogy a sulit tudom így csinálni. És kezd testi tüneteket okozni, azt mondták nemrég a hirtelen sok dioptriás szemromlásra, hogy lehet lelki kiváltó oka, például hogy valamit nem akarok látni a környezetemben, de kénytelen vagyok.

Szeretném tudni, hogy van-e köztetek olyan, akinek gyógyszer nélkül sikerült ebből hosszú évek után kilábalni? Illetve hogy lehet-e ez normális? (lehet hogy mások is így élnek? Vagy a többség?)


2012. jan. 28. 16:56
1 2
 11/12 A kérdező kommentje:

Koszonom a valaszodat, de attol felek, hogy gyogyszertol csak rosszabb lenne, mert rengeteg embert ismerek akiknek rosszabb lett, vagy honapokig rosszul voltak mire olyan gyogyszert irt nekik fel az orvos, amitol valamivel jobb lett. Igy egyetem mellett azt most nem tudom bevallani hogy ettol is rosszabb legyen, mert muszaj teljesiteni. Es szerintem a csaladomban az orvosok is javasolnak, hogy szedjek ilyesmit, ha azt hinnek hogy ezek vegleges, nem csak idoleges megoldast jelentenek.

Megkerdezhetem, hogy neked a lelki oldala is meg lett oldva, es ezzel egyidoben kaptal valamilyen gyogyszeres kezelest? Nincs olyan, hogy idoszakosan visszater?

2012. febr. 10. 09:29
 12/12 anonim válasza:
Amikor suliba vagyok a haverok közt olyan jól érzem magam.De én vagyok az osztály első,és mindenki a maximumot várja el tőlem(tanárok,szüleim,főleg anyu)ez nagyon nagy nyomás.Naponta 4 órát tanulok.Nem bírom.4-től hétköznap egy roncs vagyok.Nincs szabad időm és ez is hihetetlenül rosz.Napi egy-két óra csak.Nem tudom azt csinálni amit akarok.Reggeltől úgy fél 3-ig hihetetlenül jól érzem magam.Nevetek elvagyok az osztályal de amint hazajövök arra gondolok hogy milyen sokat kell tanulnom.Az érdeklődési körömre nem jut idő→Erzsébet osztrák császárné.Amikor róla olvasok elmúlik a felyfájásom(ami majdnem minden nap van).Ráadásul anyum apum tanár.Így a tanár lányától várják a legtöbbet.Én meg megütöm a lécet de ehhez rengeteget szenvedek.Utóbbi időben rengeteget sírok ha ez a téma kerül szóba vagy ha szorít az idő.Ez már gyakori.Ilyenkor szembesültem azzal hogy depis vagyok.Anyu meg állandóan idegesít,ha valamit nem értek megkérdezem és ő azt mondja fél óráig amit tudok.Csak ezután tér arra amit akarok tudni.A sírás zavar a legjobban nem tudom kontrolálni.És a tananyagok se érdekelnek.Így muszájból csinálom csak.Isten bizony ha nem olvasnék Sisiről már bediliztem volna.De róla olyan jó l esik olvasni mint egy kulcs ami ki visz a depiből.Elkülönít a világtól és végre jól érzem magam.Nap végén szoktam olvasni.
2016. febr. 15. 21:32
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!