Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Mi történt velem? Valaki...

Mi történt velem? Valaki segítsen, elég rémisztő egy állapot!

Figyelt kérdés

Egyik nap valamiért elkezdtem gondolkodni az élet értelmén. Természetesen nem találtam meg, és ebből adódik most a bajom. Ez egy olyan kérdés, amit lehetetlen megválaszolni.


Egyrészt végtelen számú kérdést lehetne feltenni róla, ami sosem hozna megnyugvást, másrészt feltettem magamnak egy másik kérdést is, miszerint vajon van-e vége az univerzumnak? Ezzel is az a baj, hogy nem tudok választ adni rá, mert ha nincs vége, akkor ugyebár az felfoghatatlan, ha pedig vége van, akkor mi van a végén túl? Aztán azon gondolkodtam el, hogy miért nem tudjuk megérteni ezt a két kérdést, de főleg a másodikat?


Úgy érzem ezektől teljesen megborultam, és mindenben elkezdtem kételkedni, abban is amit látok, hallok, érzek, meg az is eszembe jutott, hogy egyáltalán mi ez az egész, amit mi világnak nevezünk. Itt kezdődtek a gondok.


A gondolkodás után pánikrohamom lett, miután sikerült megnyugodnom továbbra is bennem maradt a kétely. Két napon belül ötször lett pánikrohamom, most jól vagyok viszonylag, csak erős szorongást érzek. Ez a kétely "lebeszélt" eleinte minden cselekedetről, (evés, gondolkodás, mozgás)... Azóta kicsit nihilistára vettem az irányt, amit a problémáim előtt hülyeségnek tartottam, de most abszolút igazságnak tekintem.

Mindenben csak annyit látok, hogy csak ennünk és szaporodnunk kell, minden amit mi emberek létrehoztunk csak arra jók, hogy segítsük ezeket. pl:az autó csak arra jó, hogy megszerezd az ételt stb. Mi a fene van velem? Szörnyű ez az állapot.


Már megbántam, hogy erre gondoltam, de nem tudom, hogy ezek után tudnék-e még úgy élni, mint azelőtt. Valaki segítsen!

Köszönöm, hogy elolvastad.


2012. máj. 19. 12:18
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
Nyugodj bele: ehhez az ember kevés. Persze, lehet az ilyeneken agyalni, de fölösleges, vagy ha már agyalsz, akkor ne hagyd magadon elhatalmasodni a gondolatokat. Az élet értelmét az én olvasatomban nem lehet csak úgy beskatulyázni, hogy ez meg ez és semmi más, hanem mindenkinek meg kell találni a saját élete értelmét. És ez mindenkinél más. Találj valamit, valakit, amit/akit szeretsz, próbálj rájönni, hogy mi a küldetésed (mert az minden embernek van), alakíts ki egy életfilozófiát, döntsd el, mi a fontos az életedben. Lehet, hogy egy változásra van szükséged, és nem is kell már úgy élned, mint azelőtt...
2012. máj. 19. 12:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 avellana ***** válasza:

Szervusz!

Úgy gondolom, hogy ezeket a kérdéseket azért nem tudjuk megválaszolni, mert azt hisszük, nehéz. Válaszold meg saját magad: szerinted mi van az univerzum végén is túl?

Az életed értelmét szintén neked kell megfogalmaznod. A Te életed, mi nem tudjuk ezt behatározni.

Egészen különleges teremtmények vagyunk, legalábis szerintem. Képesek vagyunk a gondolkodásra, képesek vagyunk rengeteg mindent megváltoztatni. Hála az evolúciónak, vagy Istennek - ki tudja, eljutottunk a tápláléklánc csúcsára. Ez nagyon fantasztikus!

Ez az állapot nálam is fennállt már, bár végül kaptam egy apró információt: ki kell használnom az itt eltöltött időmet. Mindig tennem kell valamit, amit aztán elmesélhetek valakinek...

Ne bánd, hogy ezen elgondolkodtál! Ezek után pedig semmi képpen ne akarj úgy élni, mint ezelőtt.

Változtass, ezzel segítesz magadon!

2012. máj. 19. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
61%

Szerintem a szorongás, kétség volt benned előbb , csak talán nem tudatosult benned, aztán merültek fel a kérdések, amik még rátettek egy lapáttal...


Az élet értelmén, a világ csodáin előbb-utóbb minden értelmes ember elgondolkodik.

Ha kicsit megfigyeled a természetet, az élőlényeket, beláthatod, hogy csodálatos tervezéssel lettek megteremtve.Ha csak erre gondolsz, már ez egy bizonyíték lehet arra, hogy a világban minden lényeges dolog a legnagyobb rendben van, nyilván rendjén van az is, hogy nem tudjuk, mi van azon túl, amit mi látunk az univerzumból.(Azt hiszem, nem sokra mennénk azzal sem, ha ezt tudnánk..)

Az egyéniséggel rendelkező, gondolkozó ember szerintem nem azért lett a világra teremteve, hogy a létéről gondoskodjon, aztán kész...Azt gondolom, nekünk ebben az életben tanulnunk kell, aztán egy másik életben folytatódik valahogyan tovább....


Nekem sokat segített például, hogy tanulmányoztam a bibliát,miszerint, ezen a világon minden múlandó, viszont nem felesleges, mert az életünk, melyet ajándékba kaptunk Istentől, folytatódhat majd egy tökéletesebb világban.Addig pedig tanulunk.

Nem csak ennünk és szaporodnunk kell, hanem lelkileg fejlődnünk, sőt, ez lenne a legfontosabb.

2012. máj. 19. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 Zsizsik666 ***** válasza:

Gondolj arra, hogy az univerzum meg kerek, és akkor vége sincs, de nem is végtelen, egy nagy gömb xD És csak az van, jobb ötletem nincs. Abba már ne gondolj bele, mi van a gömbön kívül. Basszus, kérdezz meg erről egy tudóst, mi se tudjuk.

"Mi célja a világnak? Boldogság! s erre eszköz? a szabadság! "


Távolodj el ettől a problémától, és folytasd később, menj el úszni, vagy otthon jógázz, nézz meg egy filmet, foglalkozz mással, később, ha már nyugodtan tudsz a kérdéshez hozzáállni, keress róla a neten, nézz utána dolgoknak, ezen kívül is, amik érdekelnek. Ha kezd idegesíteni a téma, térj vissza a hétköznapi életbe, örömökbe. Nem jó az agyad túlterhelni ezzel, kiváncsiság esetén meg állj úgy hozzá, hogy ez van, ezt nem tudjuk, kicsit utána nézek, majd folytasd napi feladataidat, hallgass zenét, akármit. Énis így szoktam, akkor nem őrülsz bele ilyenekbe.

2012. máj. 19. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:

Nem tudom, miért jönnek ilyen gondolatok, de először kb 10 évesen éreztem így, de azóta is néha van ilyen és minden egyes alkalommal olyan, mintha most jönnék rá először. Pedig milliószor végiggondoltam már. Nekem max. néhány nap és utána valami úgyis eltereli a figyelmemet.

Talán Neked is!

Egy biztos: el fog múlni, mert minden elmúlik :)

Gondolj szép, kellemes dolgokra! Nem vagy pánikbeteg vagy depressziós egyébként?

2012. máj. 19. 19:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
89%

Én ezt nem értem. Akkor ezek szerint neked ezelőtt még soha nem jutott ez eszedbe?

Amúgy én 14 éves koromtól 17 éves koromig ennek szellemében nem csináltam semmit és nem érdekelt semmi, csak lustultam, néha ha kedvem volt felvettem valami pózt és azt használtam. De bármeddig húzod ezt az állapotot, ne felejtsd el, hogy ha kijössz belőle, ugyanott fogsz tartani, mint amikor belementél.. semmi értelme az egésznek.


Nézd úgy az életet, mint a saját elméd játszóterét, tudósok rájöttek, hogy az agy, akárcsak az űr lehet végtelen, ha rájövünk, hogyan kell végtelen információval telepakolni. Az emberiség baja, hogy lusta, amúgy szinte bármit megtehetne az elméje segítségével megfelelő környezet és gondolkodás mellett. Csináld azt amihez kedved van, ha ahhoz van kedved, hogy hatalmas házakat építs, kastélyokat, villákat, akkor érj el egy olyan pénzügyi helyzetet amiből ez megvalósulhat. Játssz! Ez a varázsszó. :D

2012. máj. 19. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:

Ezek tényleg olyan kérdések, amire nincs jó válasz. Csak válaszok. De az biztos, hogy az élet, (ami megjegyzem, szerintem a legnagyobb csoda a világon) nem csak arra való, hogy egyél, szaporodj és meghalj.

Az élet nagyjából a világegyetem létezésének az értelme. Ha nem lenne élet, akkor minek az a sok bolygó, csillag meg minden? Éveken át csillagász akartam lenni, egyszerűen lenyűgözött a világmindenség. De nem az a fontos, hogy mi van odakint, hanem hogy itt és most mi történik.

Az ember azért vitte ilyen sokra, mert gondolkozik és érez. Csak rajtad múlik, hogy a te életed több lesz-e mint csupán a táplálkozás és szaporodás :)

2012. máj. 19. 22:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 A kérdező kommentje:

Köszönöm mindenkinek, hogy válaszolt.


Már régebben is, évekkel ezelőtt is "leírtam", hogy mi ez a minden, ami van, de akkor még nem gondoltam tovább. Most is csak egy tök ártalmatlan filozofálgatás volt, és lám ez lett belőle. Nagyon megijedtem. Azóta viszont sokkal jobban ragaszkodom a szüleimhez, és főleg a barátnőmhöz. A barátnőmnek nem akarom ezeket elmesélni, nehogy ő is így járjon. Viszont őt nagyon szeretem, csak rossz belegondolni, hogy ő, akit ennyire szeretek szintén értelmetlen?, céltalan?



Belegondoltam abba, hogy mi van, ha az emberi gondolkodás hibája az, hogy nem tudjuk felfogni ezt a kérdést? Azóta van az, hogy kételkedek mindenben, mert mi van akkor, ha nem csak a gondolkodás "rossz", hanem több minden is? Csak ugye aztán jött az, hogy mi van akkor, ha a jó nem is jó, hanem csak valami olyan ami azért van, hogy megnyugodjunk, elfogadjuk? Meg miért éppen az a jó, amit az emberek jónak mondanak? Ettől meg lehet őrülni. Egyébként igen, alapból szorongó vagyok, és sajnos depressziós is, de igazából ez sem fog most segíteni rajtam.


Rossz belegondolni, hogy pár nappal ezelőtt, még őszintén meg kell mondjam szép és teljes életem volt a mostani állapothoz képest! :( Vissza akarok menni oda. Úgy érzem bármit csinálnék mostantól, az csak színlelés lenne.

Ha nem lennének szüleim és barátnőm, tuti kinyírnám magam inkább.

2012. máj. 20. 11:31
 9/13 anonim ***** válasza:
Szerintem jót tenne neked is, ha olvasnád Osho könyveit.
2012. máj. 20. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:

Ne ragadj le a legalsó szinten ;)


[link]

2012. máj. 20. 18:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!