Hogyan lehet a depresszióból kigyógyulni? Ki lehet egyáltalán?

Megkérdezhetem, miért próbáltál öngyilkos lenni?

A depressziódnak mi az oka?

lehet javulást elérni, mindenképpen.

De ehhez szakemberhez kellene fordulnod.

De tényleg, de nem csak psziciáterhez, hanem jót tenne egy csoportterápia (hasonló betegséggel küzködőkkel), önismereti tréning.

Emberek közé kéne járnod, bár ilyenkor gondolom inkább bezárkóznál.

Nem tudom, dolgozol-e?

Valami számodra érdekes hobbit is kéne keresned, vagy valami tanfolyamra járnod, ami régóta érdekel téged (engem pl. az asztrológia, jelbeszéd megtanulása izgat) -lefoglalna, célokat adna, emberek közt lennél, "értékesebbenk" érezhetnéd magad, hogy újabb ismeretek birtokában vagy.

Lány vagy? Korod?

A depresszióból ki lehet gyógyulni, nem egyszerű és nem egy-két nap alatt megy végbe ez a folyamat, de én vagyok az élő példa rá, hogy mindent meg lehet valósítani, amit elhatározunk. Nekem szerelmi bánatom volt, első szerelem. Depressziós lettem, mikor elhagyott és nem tudtam elfogadni mindazt ami történt. Fél évig tartott ez az állapot. Egy-két hete értem el egy mélypontot, mikor bekövetkezett az utolsó tünetegyüttes, a halálvágy. Meg akartam halni. Aztán rájöttem, hogy ÉLNI AKAROK. Onnantól kezdve mintha kipukkant volna az a bizonyos buborék, fokozatosan egyre jobb és jobb kedvem lett. Újra örömömet leltem, lelem az olvasásban, az írásban, a film és sorozatnézésben, abban, hogy itt a nyár, rengeteget mozgok és kezdek visszatérni Istenhez, tegnap is beszélgettem vele. Elmondtam neki, hogy mindezt már nem úgy fogom fel, mint valami tragikumot, hanem mint egy leckét ami segített talpra állítani, lerombolni a magam köré épített falat, erősebbé tett és rengeteg leckét megtanított nekem. Megköszöntem neki ezt a fél évet és azt, hogy nem hagyta, hogy hozzákerüljek. Még nem érkezett el az én időm. És még egy darabig nem is fog, ha rajtam múlik.. :) Nekem a kritikus időszakban a barátaim segítettek, vigasztaltak, "felpofoztak", kíméletlenül az arcomba dobták a szavakat, amik igazak voltak, azt akarták, hogy meggyógyuljak.. és lám, sikerült.. :) Júliusban pedig eltűnök két hétre, s miután visszatérek, végleg elfelejtem ami történt.. feltöltődök energiával egy új helyen.. Neked se ártana egy kis környezetváltozás!! Hegyes vidék, Balaton esetleg, falu ahol szívesebben érzed magad. Segíthet még a pszichológus is, neten beírod a keresőbe, kiad egy csomót, és az már egy jó jel, hogy felismerted a problémát. A pszichológus el fog veled beszélgetni, s ha súlyosabb bajaid a fent leírtakon kívül nincsenek, max gyógyszert fog adni neked, a pszichiátriára nem zárnak be. Nem vagy bolond, őrült, csak kicsit sok volt neked ami történt. Egyik kedves ismerősöm mondta egyszer, hogy ahogy a jó dolgoknak, úgy a rossz dolgoknak is vége lesz egyszer, s a rossz dolgokat új dolgok fogják követni.. és természetesen minden az agyunkban dől el.. Ajánlom a Titok c. filmet fent van Youtube-on.. én hiszem hogy ezután csupa jó dolog történik velem.. :)

Kívánom Neked is a legjobbakat!

Nagyon sajnálom,hogy ilyen dolgokat kellett átélned.A szüleid mennyire támogatnak?

Tényleg keresned kell valamit,amiben örömödet leled,mert annyi szép dolog vér még rád,legyél optimistább,higgyj erősebben a jó dolgokban,és meglátod,jóra fordul minden.

Tudom,miről beszélek,nekem bejött,pedig kemény dolgokon mentem keresztül,autóbaleset,intenzív osztály papagájkór miatt,meghalt az anyukám,és még sorolhatnám.

De nem adtam fel,pedig sokszor voltam mélyponton,és kilábaltam,nagyon mélyről is.

Te még fiatal vagy,nem szabad megfosztanod magad az élet szép dolgaitól,mert biztos vagyok benne,hogy vár rád sok minden,ami jó lesz.

Keress barátokat,mert sokat segíthetnek,és a mindennapjaidat is sokkal szebbé tehetik.

És mert adni is jó,nem csak kapni.Apró dolgoknak is lehet örülni,majd meglátod,csak ne engedj utat a sötét gondolatoknak,hiszen erős vagy,mint minden ember,és benned is ott van a szépre,jóra vágyás.

És az élet tényleg szép,most a nap is süt,fel a fejjel,

légy erős,kívánom neked,hogy boldog legyél.

:-)