Mi ez? Mit csináljak? Pszichológusra lenne szükségem?

16, lassan 17 éves lány vagyok. Mér legalább 13 és vél éves korom óta, azaz kb 3 éve van ez velem.. kezdetben csak az emberektől idegenkedtem kicsit, másnak, kirekesztettnek éreztem magam, de nem rossz értelemben, az osztálytársaim általában felnéztek rám, jófejnek tartottak, és többre tartottam magamt náluk, de valahogy taszítottam az embereket, nem szerettem meg senkit, és nem is akartam. Lassan kezdtem magamat emiatt rosszul érezni, de 14 és fél éves korm környékén leküzdöttem. Elkezdtem hiperérzékenyen viselkedni, apró dolgokon teljesen bedurrant az agyam, olyan dolgok húztak fel amik porszemek az életemben, nagy dolgok meg egyáltalán nem érdekeltek, néha csak úgy nekiálltam sírni. Nem éreztem magamt depressziósnak, azt godnoltam, biztos max hiperérzékeny vagyok. Sokat gondoltam rá, miylen lenne nem élni, de féltem a gondolattól. Az évek során egyre erősödött az egész, most szinte egész nap már ahogy felkelek érzem hogy ideges vagyok, a szívem a torkomban dobog, egész nap ismételgetem magamnak, hogy "nyugi, nyugi", néha megnyugszom és akkor elkezdek sírni, de rendesen zokogni, és nagyon ingadozik a hangulatom, szinte 10 percenként. A legtöbbször úgy érzem hogy nem akarok létezni. Semmi értelmét nem látom az életemnek, se a jövőmnek, a következő napnak sem. Nem meghalni akarok, hanem megszűnni létezni, és már nem ijeszt meg a halál gondolata egy icipicit sem. Próbáltam emberekkel lenni, de nem megy, csak rosszabbul érzem magam, úgy érzem nem tartozok közéjük. Folyamatosan jár az agyam, de ha épp nem gondolok semmire akkor is iszonyú ideges vagyok, és már a tanulás rovására megy. Általában levert vagyok, boldogtalan, vagy egyáltalán nem érzek semmit csak bámulok ki a fejemből, vagy összevissza pörgök és majd kicsattanok. Mi bajom van, mit tehetnék? Pszichológusra nem nagyon tudok költeni..