Valakinek miért az a törődés jele, hogy beleköt a másikba?

Köszi a tippeket!

Hát őt biztos soha nem fogom megérteni, mert látszik, hogy pl. a csendet szeretné megtörni ilyen frappánsan. Meg röhög, mikor felhúzom magam (nem is kiröhög, hanem olyan jelleggel nevet rajtam, hogy "jaj, de aranyos, mikor mérges.") Persze, ha túllő a célon, akkor szabadkozik, hogy ő nem ezt akarta. De nem tudom kinek kényelmes, vagy menő bántással foglalkozni a másikkal.

Azért nem úgy van hiányos tudásom, hogy emiatt hatalmasakat tudjak beégni.:) Ha rosszul mondok ki egy szót, ne azt képzeld el, hogy fölcserélek betűket, vagy hantázok valamit, hanem van egy kis tájszólásom. (Bár már eléggé megkopott.) Pl. hosszabban mondok ki magánhangzót. Szerintem erre fölhívni a figyelmet nem kedves baráti féltésből adódik, hanem szimpla b*sztatásból. Pláne, mikor van, hogy tényleg "jól" mondom ki, és akkor is beszól, mert szerinte ez vicces.

És tényleg azt látom rajta, hogy azt várja, hogy ezen én hatalmasat nevessek és a nyakába ugorjak, hogy milyen jót mulatunk.. rajtam.