Szerintetek meddig él egy emberben a remény?

A beletörődés és a reménykedés nem zárják ki egymást.

Hol ér véget a remény ? Sehol. Nemcsak, hogy azt nem tudhatjuk biztosan, hogy más emberben mi van, de még sokszor azzal sem vagyunk tisztában, ami bennünk van.

Ma úgy érzünk, ahogyan tegnap nem hittük, hogy érezni fogunk, és holnap olyan dolgok járhatnak a fejünkben, amelyek ma még csak meg sem fogalmazódnak bennünk. Bármi lehetséges és minden változhat bármikor, ez az amit ha megértünk, akkor rengeteg egyéb dolgot is tisztán láthatunk.

A remény, gyűlölet, fájdalom, megbánás, stb.- ezek mind nem feltétlenül úgy működnek, ahogyan azt mi gondoljuk, hogy irányítjuk. Az ember még azzal sincs tisztában, hogy egyáltalán mit tud irányítani és hogyan.

Adott érzelem/ gondolat/ állapot létezése nem egy képzeletbeli kapcsolótól függ, amelyet ki-be nyomhatunk, ergo vagy működésbe lépnek, vagy megszűnnek. Az érzelmek mindig ott vannak bennünk, mindig elérhetőek számunkra, akár egy párhuzamos univerzum, amely nem tőlünk függ, hanem inkább rendelkezésünkre áll azért, hogy kapcsolatba tudjunk lépni vele.