Pánikbetegséggel és depresszióval lehetséges a leszázalékolás?

Na és éppen ezért tartunk ott, ahol. Mert sok az ilyen ingyenélő gané

utolsó, szerintem meg azok miatt tartunk ott, akik olyan jelzőkkel illetik az embertársaikat, mint amilyenekkel te is.

TE is egy ilyen ingyenélő vagy utolsó? Ezért fájt amit írtam?

Sajnos esélyed sincs rá, bármilyen "mély" is a depressziód! Sajnálatos módon nálunk nem veszik komolyan e nagyon is komoly betegséget, amely akár teljesen munkaképtelenné is tehet! Nem kezelem le a műtétekből felgyógyult betegeket véletlenül sem félre értés ne essék, viszont a depresszóval együtt élni, nos nem kívánom senkinek sem! IGEN, meg kell tanulni vele együtt élni és akkor talán van esélyed egy viszonylag normális életvitelre! Bocsi, kissé hosszúra sikerült ...

Vagy elmész egy szakemberhez, és meg gyógyulsz, mekkora ötlet nem? Anyám ennyi istenverte fogyatékost ritkán fúj össze a szél, de komolyan mondom... Együtt élni, aki ezt írja, az együtt akar vele élni, mert lelki sérült aki szereti saját magát sajnálni/sajnáltatni.

És ha le vagy százalékolva, akkor könnyebb a depresszió?

nem vagyok ingyenélő. dolgozok, és adózok. Csak nem szeretem, ha ilyen jelzőkkel illetik az embertársaimat, mert van empátiám.

Aki nem akar segíteni saját magán, csak sajnáltatja magát, az nem érdemli ki az én empátiám! Biztos velem van a hiba!

hát elég érdekes hozzászólások vannak itt. Egyértelmű, hogy olyanoktól, akik nem mentek át ezen, és fogalmuk sincs miről van szó. Nem akarok rosszindulatú lenni, de kivánom, hogy menjetek át ezen. ez nem csak rossz hangulat, ne kényeskedés, nem megjátszás, hanem komoly betegség! Kivánom, hogy legyen pár kemény hónapotok rohamokkal, szobába kényszerüléssel, akkor majd megtudjátok, hogy olyankor tényleg nem munkaképes az ember! Bár a leszázalékoltatás tényleg nem a legjobb ötlet, mert ezeket a szarokat pont úgy lehet legyőzni, ha az ember szembenéz velük, és megy, megy, megy, ne begubózik. De azért nem kéne úgy itélkezni, hogy fogalatok sincs róla, hogy mit él át ilyenkor az ember!!!

Nagyon is jól tudom miről van szó, mániás depressziós vagyok, ennek köszönhetően az életem romokban, még sem azzal töltöm az időmet, hogy kitaláljam HOGY NEM KELL DOLGOZNI MENNEM. Hanem azzal foglalkozom, hogy oldjam meg! Kezdem unni ezeket a "nem tudod min megyünk át" szöveget, megint a ki*aszott önsajnálat.Jellemző