Ez milyen betegség és hogy tudom ezen túltenni magam?

Bármikor, amikor valaki másnak kell csinálnom valamit, ha nem vagyok 99,9%-ig biztos a dolgomban, akkor hihetetlenül félek megcsinálni, és sehogy, vagy nagyon nehezen tudom csak rávenni magam.

Példa:

Érettségikor borzalmasan féltem megírni a szóbeli tételeket. Hiába tudtam, hogy senki nem fogja elolvasni, hiába tudtam, hogy szóban lesz az egész, tehát ezt csak magamnak írom, egyszerűen borzasztó nehéz volt rávenni magam, és nagyon sokáig halogattam. Még írás közben is küszködtem, szóval ez nem olyan hogyha elkezdtem akkor megvan...

Másik, ha pl. anyámnak segítek a sütésben, ötször rákérdezek, hogy miből mennyit hogyan, és tudom, hogy baromi idegesítő lehetek, de egyszerűen nagyon félek hogy elrontok valamit.

Ja és még egy másik... Tudom, hogy ez másoknál is szokott így lenni, de én egyszerűen gyűlölöm, ha mások nézik, amin éppen dolgozom. Suliban sosem volt padtársam emiatt sem, és ha épp nem tudtam eltakarni amit csinálok, akkor egyszerűen nem csináltam semmit. Szerencsére elég laza suli volt, úgyhogy nem volt baj.

Ha magamnak csinálok valamit akkor rendben van, nincs bennem ez az érzés, vagy ha teljesen biztos vagyok a dolgomban (pl. mosogatni azért eltudok...) de ez akkor is rengeteg helyen előjön az életben, és tudom hogy le kellene ezt küzdenem, de nem tudom, hogyan. Próbáltam belegondolni, hogy nem is baj, ha nem csinálok tökéletesre valamit, mert hogy akkor sincs semmi, de ez egyáltalán nem segít. Szóval ez nem a logikán múlik, ez beteges félelem.

Valaki segítsen...