Orvosfóbia ellen mit lehet tenni? Egyáltalán ez létező dolog?
A helyzet az, hogy rettenetesen félek az orvosoktól, orvosi rendelőktől, beavatkozásoktól, műtétektől, csövektől, orvosi műszerektől (kivéve sztetoszkóp és a tű). Még a vérnyomásmérőtől is rettegek, ezért nem is lehet megmérni normálisan, mert elég ha meglátom - főleg azt a régi "pumpálós" fajtát - és máris 200 körül a vérnyomásom, kis híján elájulok ilyenkor. Kórház az számomra maga a pokol, nagyritkán kellett befeküdnöm még 7-8 éve vagy rokonhoz bemenni... De rémes. Végig a torkomban van a szorongás.
Háziorvosom leszámítva az összes orvostól félek, ha be is kell menni nagyritkán valamelyikhez akkor végig bennem van a pánik, kb. végig "készenlétben" vagyok arra, hogy felrúgjam az asztalt és kimeneküljek, ha éppen olyat mond az orvos, hogy "na akkó most megoperággyuk".
Tudom, hogy segíteni akarnak meg a jó cél vezérli őket, de a valóágban a legtöbb orvos annyira bunkó és intoleráns, hogy ihaj. Nem vesznek tudomást arról, hogy kb. ájulásközelben vagyok a félelemtől a rendelőben. Ez hatványozottan igaz a fogorvosokra, ott kb. végig uralnom kell magam hogy ne rúgjam fel és kezdjek őrült mészárlásba, mert a pánik elborította az agyam.
Ezzel nem is lenne gond, mondván "ha fé'sz akkó ne mennyé" vagy "így jártá' öcsi ezt kő szeretni" de egyre több dolog van amivel el kellene mennem (egyik sem halálos feltétlenül, sőt a legtöbb nem is látszik, de VANNAK és aggasztanak, mi lesz ha rosszabb lesz? Elkerülhetetlen, hogy el kelljen mennem - ráadásul titokban, hogy anyám ne tudjon róla, mert a betegségeim egyik felét túlreagálná a másik fele meg kiemelkedően ciki /többek közt rossz a vesém, a fogaim, a gerincem, a csontjaim, a vérnyomásom, fülzúgásban szenvedek, valószínűleg rossz a prosztatám is, és "egyéb" gondjaim is vannak övön alul./)
Próbálom magam rávenni, hogy ne féljek tőlük meg pozitívan álljak hozzá, de annyi rémtörténetet hallani a magyar egészségügyről. Ismerősömnek többek közt szétforgácsolták a kezét már szinte egy szálka miatt amit nem tudtak normálisan kivenni a kezéből - és még mindig nem jött nekik össze - ennyit róluk.
Magánorvos lehetne még egy jó kibúvó, de arra meg nem futja (100 ropi körül keresek ez semmi miután leadtam egy részét anyámnak, meg megvettem a bérleteket stb)
Mit lehet tenni, ha ennyire betegesen félek tőlük...?
válasza:Utolso, te mielobb fordulj klinikai szakpszichologushoz, olyat, aki jártas a szisztematikus deszenzitizációban.
A pszichiátrián egyéb diagnózist nem kaptál? A tüneteid elég súlyosak még PTSD-nek is.
válasza:Utolsó vagyok.
4-5 éve van pszichoterápiám. 1 éve váltottam orvost és terapot, de ugyanazon a helyen. A régi most a helyettes orvosom.
Korábban rogersi/kognitív viselkedésterápiám volt. Autogén tréninget is tanultam.
8 hetes csoporton mindfulness meditációt. Pszichológus tartotta.
1 éve sématerápiám van. Pszichoterapeuta képzettségű pszichiáter tartja.
C-PTSD gyerekkorból, emiatt border zavar
Régi orvosom szerint bipoláris zavar, az új most nem foglalt állást e téren
Szorongás (szoc fób jellegű főként, de nem kerülöm a társas helyzeteket)
Vizsgálatfóbia, emiatt PTSD.
Klinikai szakpszichológushoz azért nem szeretnék menni mert utána még tanulnia kell, ha terapeuta legyen belőle. Alapterápiát tarthat. Módszerspecifikus szakpszichoterápiát nem. Nekem kellhet a módszerspecifikus. Az még asszem 2 vagy 4 éves képzés.
Szakorvosira is rápíthető a pszichoterápiás képzés. Az orvosom sénaterápiát tanult, de úgy tűnik, hogy kognitív viselkedésterápiához is ért.
válasza:Előző vagyok.
Volt szisztematikus deszenzitizációm. Attól romlott az állapotom mert nem vették észre, hogy nem sima fóbiám van, hanem egyre jobban traumatizálnak a vizsgálatok és végül eljutottam a PTSD-ig. Nem a kórházi okozta, de az tette rá az i-re a pontot.
Nem gondolták, hogy nem simán rettegek. Pedig ha csak ennyiről lett volns szó, akkor vizsgálat után viszonylag rövid időn belül megkönnyebbülök, nem fejszek hetekig az ágyban öngyilkossági gondolatokkal mert nem tudom elnyomni az emlékeket.
Fóbia terápua nem jó, mert PTSD esetén a deszenzitizáció traumatizál.
Traumaterápua nem jó mert ott a feldolgozás mellett azzal nyugtatják az embert, hogy már nincs baj, nem történik meg újra, véget ért. Igen, véget ért. De meg fog újra történni, hisz nem nagyon tudja az ember egy életen át kerülni, vagy nagy ára van.
Ez pl nemi erőszaknál így is van, nem lesz új. Nem célja a traumaterápiának segíteni abban, hogy máskor jobban bírja a nemi erőszakot a beteg, mert nem lesz. Újabb vizsgálatra nem készít fel.
EMDR-t nem javasolják. Túl labilis vagyok hozzá.
válasza:Előző kettő
Attól nem fog oldódni a vizsgálatos problèmám, ha elkerülöm
De nem tud deszenzitizálni egy vizsgálat, ha olyan rosszullétet élek át, hogy zavarttá válok, bolyongok a városban, öngyilkossági késztetésem van, de kórház nem tud segíteni mert vizsgálattal indítanak. Ha önkívületi állapotom nem tudom titkolni, kikötözhetnek, pelenka stb. Ez nekem segítene? Szégyellhe magát a kórház, ha épp ott traumatizálnak, ahol segíteni kellene.
válasza:Előző:
Javasolták Tündérhegyet. Csoporton nem tudnék erről beszélni, de ott van egyéni.
De többféle vizsgálati eredménnyel kell érkezni. Ha ez most menne, oda sem mennék.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!