Passzív agresszív személyiségzavarban szenvedek?

Egyrészt a kamaszkor velejárója is,mert nekem is volt sok ilyen rigolyám,problémám,hogy mindenkiben a hibát láttam,hamar besértődtem.Én sosem utáltam,ha dícsértek,mert anyám lehúzott,míg mások dícsértek(nem túl sokan,talán 2-3 tanár),de a dícséretet meg nem hittem el.Ha megdícsértek,néhányszor visszakérdeztem,hogy "Komolyan?",a tanárok persze erre elmosolyodtak,és mondták,hogy persze,hogy komolyan gondolták.Akkor kicsit meglepődtem,hogy atyaééég,valaki megdícsért,megáll az eszem!De ez addig tartott,míg hazamentem,és anyám aztán lehúzott.Neki köszönhetem,hogy nincs önbizalmam és nem hiszek magamban.

A te problémáid viszont nem rögzültek még,úgyhogy bármikor változtathatsz a felfogásodon,és szerintem kell is.Legyél reális,és ne a személyiségzavarra gyanakodj.Ritka ember az,akinek van tényleges személyiségzavara.Divat mindenkit ezekkel diagnosztizálni.Ha te 15 éves korodra hirtelen személyiségzavaros lettél,akkor régen is kellettek lennie problémáknak.De szerintem nálad jelenleg nincsen rögzült személyiségzavar.Ezeken a dolgokon változtathatsz.

17/L

ahogy eddig tapasztaltam. az ember általában azért sértődik meg, mert valamiről azt gondolja, hogy jár neki. hogy ha nem úgy történik, akkor az nem Igazságos. és ha ezt egy kicsit lazábbra engedi, akkor kap levegőt közben és felszabadul kicsit. szóval ne várd el, hogy valamilyenek legyenek veled. hanem csak figyeld milyenek és arra reagálj. ha nem kedvesek, akkor ne bezárkózz, hanem vedd észre, hogy nem voltak kedvesek és olyan lépést tegyél ami ebbe az irányba tolhatja a másikat. a humor gyakran segít. tudsz másokat megnevettetni?

arra hogy a másikban a hibát látod: szerintem itt azt kéne észrevenned, hogy folyamatosan mindenki hülyeségeket csinál. ez nem valami egyedi eset. ebbe nyom bele, mindenféle hozott megfelelési kényszer, szégyen. de ezért nem kell haragudni magunkra és másokra. így megy ez minden szinten. ilyen az ember. és ha valami elkúródik, akkor újra kell csinálni. és ha megint elkúródik akkor megint. mint egy kis majom, aki addig próbálkozik a faággal lelkesedés vesztés nélkül, amíg nem sikerül neki amit akar. és ha egyáltalán nem sikerül akkor tovább megy.

"örülnék, ha diagnosztizálnának nálam egy kezelhető betegséget"

Ilyet ne kívánj magadnak. A pszichológusok bevallottan semmit sem tudnak az emberi elméről, annak problémáiról, csak sötétben tapogatóznak, és adják nyakló nélkül a gyógyszeripar "jobbnál jobb" termékét.

ne keverd a pszichiátriát a pszichológiával!

a pszichológus ugyan nem ad semmilyen gyógyszert ... viszont a pszichiátria valóban nagyon erőszakosan küzd a fennmaradásáért, és képes nagyon hamar rád húzni bármit, már csak anyagi, finanszírozási okok miatt is.