Majdnem 20 évesen vagyok mist ott hogy továbbá nem érdekel semmi felnőttes dolog, nagyon hiányzik a gyerekkorom. Miért? Mit tehetek?

Én saját magam anyagi fenntartását is elértem, és semmivel nem jobb. Most még ráadásul mindenféle felelősségeket kell vállalnom, jönnek a számlák, gondok, amiket meg kell oldani stb. Olyan jó volt, mikor 12 évesen a legnagyobb bajom az volt, hogy anyám nem engedi, hogy 10ig fent legyek.

http://www.youtube.com/watch?v=OPi2s1K_pgU

ha nem értelnél mindent itt van a szöveggel a videó:

http://www.youtube.com/watch?v=84HSTdwb36o

Ahogy mondja: Most megyek és berúgok. Mert ez az egyetlen király dolog, amit felnőttként csinálhatsz. :)

A jövőt mindig a múltban írják. A jelen a jővőnk, mert amit most teszünk majd később azok eredményeit láthatjuk. A múltat siratni kár, megismételhetetlen, akárcsak a holtak úgy az idők is elmúlnak.

Ezt még én találtam ki a pszichiátrián, ahogyan azt is hogy "Nincs jó sem rossz ember, rajtunk áll mit hozunk ki belőlük."

Tudod én is így voltam ezzel hogy a francba a változással és rájöttem nincs is itt az idelye annak hogy felnőjek, mert végül is sohasem növünk fel csak nagy gyerekek maradunk.

Egy kutyák vagyunk! De egyébként a doki ezt nem meghatározott szélyiségzavarnak mondaná. Majd megszokod, emlékszel milyen volt az oviban, de mégis megszoktuk a sulit. Nem? Már megint változik az élet, igyekezz örömtelivé varázsolni hogy élvezetessé tedd azt.

Próbáltam valami okosat és igyekeztem valami jót hozzáfűzni, de ez volt az a őrültség ami a legjobb. :) 19/F