BORDERLINE-osok! Borderline-om van?

"Jellemzõ a szeszélyes hangulatingadozás és az

impulzusok korlátlan kirobbanása a következmények

figyelembevétele nélkül. Az instabil személy váratlanul

dühkitörésekre ragadtatja magát, esetleg

jelentéktelen kritika hatására is. Az impulzivitás

önpusztító magatartásban vagy egyéb önkárosításban

(önsértés, falcolás, sebek ejtése, veszélyes

tárgyak, pl. üvegcserepek lenyelése) is megnyilvánulhat.

Az érzelmi kiegyensúlyozatlanság az önkép

instabilitásával van kapcsolatban. Hiányoznak

a szilárd belsõ célok, tervek, elképzelések.

Hosszú távú koherens életvitel ennek következtében

nem képzelhetõ el. Fekete-fehér látásmód

jellemzi, az emberek vagy jók, vagy rosszak. Sõt

ugyanaz a személy is lehet egyik pillanatban „angyal”,

a másikban már „gonosztevõ”. Ennek megfelelõen

az érzelmi kapcsolat a szeretetbõl gyûlöletbe

csaphat át. A magatartás kiszámíthatatlan,

gyakran extrém megnyilvánulásokkal (evési zavarok,

felelõtlen kapcsolatok, törvénysértések, kockázatos

magatartások, alkoholizálás és drogfogyasztás

is elõfordul).

Az instabil személyiség gyakran depressziós

állapottal, érzelmi krízisekkel szövõdik."

Szerintem ez szorongás. A Borderline-t (pszichiáter mondta) abban az esetben állapítják meg, ha az illetőre nem illik tisztán egy diagnózis, "ebbe szinte minden belefér". Nem valami extra, különleges, ritka, amit leírtál. És az önveszélyesség? Szerek? Vagdosás?

A féltékenység meg sokszor önbizalomhiányból ered. Ez messze nem tűnik olyan komoly problémának, hogy személyiségzavaros legyél. Azt gondolom, sokan szorongunk a kelleténél jobban, és sokunknak nincs elég önbizalma.

De ha kíváncsi vagy rá, hát menj el egy pszichiáterhez!