Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Bipoláris zavarral hogy lehet...

Bipoláris zavarral hogy lehet dolgozni, beilleszkedni más emberek közé, ellátni a feladatot? Másoknak hogy megy?

Figyelt kérdés

Én régen rendesen dolgoztam, de egyre több problémám lett a viselkedésemmel, és időközben megtudtam hogy amiatt, hogy bipoláris zavarral küzködök, igy ez elég magyarázatot adott az addigi problémáimra, kudarcaimra. Persze nem adtam fel, és újra és újra elmentem dolgozni. Varázslatos vagyok és lehengerlő, pörgős, és fel is vesznek általában az állásra. Csak aztán összeomlok, és nem birok bemenni, vagy elhanyagoltan megyek be, nem csinálom meg a feladatot stb. A viselkedésem is gáz lehet, mert vagy túl közvetlen, és kontrollálatlan, túl kitárulkozó és őszinte vagyok, meg túl "nagyarc" aztán hirtelen elanyátlanodom, és mások tanácsára támogatására szorulok, elkezdek szorongani, visszajelzésre van szükségem, és megfelelési kényszerem lesz, hogy nem szabad túláradónak lennem, ezért hirtelen visszaveszek, és kis visszafogott leszek, ezzel is megbolonditva a környezetemet. Persze engem nézhetnek hülyének. ennek tetejébe jön az, hogy paranoid gondolataim lesznek, hogy ezek után mit gondolhatnak rólam hogy igy viselkedtem, és nem tudok többé természetesen viselkedni, csak szinészkedve. végül ez az egész eltereli a figyelmem a teljesitményről, és máris elszúrtam magam körül mindent, jön a kirúgás. Annyi ilyen történt velem az utóbbi időkben, hogy már "munkafóbiám" lett, de valójában önmagamtól félek, hogy megint hogy fogom elszúrni, hogy fogok viselkedni az emberekkel stb.


más hogy tud ilyen ingadozással és viselkedés zavarral, hangulatzavarral dolgozni?


mert én úgy látom hogy lehetetlen. pedig szeretnék. de nagyon félek.


viszont csak dolgozni kéne, de hogy?



2014. jan. 14. 22:01
1 2
 1/17 anonim válasza:
Velem is hasonló a helyzet, egy kicsit talán ennek egy enyhébb formája. Eddig a kamaszkor számlájára írták, hogy biztos amiatt vannak a hangulatingadozásaim, viszont 21 évesen már nehéz lenne erre fogni. (Lány vagyok) Nem tudom mi a szakmád, de én már abból indulok ki, hogy egy rugalmas munkaidejű, lehet, hogy nem túl jól fizető, improvizatívabb állást keresek magamnak, irodában például nem tudnék dolgozni, vagy valami cégnél sem. Most éppen grafikusnak tanulok, és nem érdekel, ha azt mondják, hogy nem sokat fogok vele keresni. De ki tudja? :) Ezenkívül figyelek arra, hogy ezeket a hangulatváltozásaimat valahogyan levezessem, és akkor a környezetem sem akad fenn rajtuk :) Például sokat zenélek, és rajzolok, ahol inkább hasznát tudom venni annak, hogy érzékenyebben látom a világot. És ezek után inkább mondják rám, hogy megbízható, jó társaság vagyok, mint azt, hogy kibírhatatlan, aki egyik percben ilyen, a másikban meg olyan.
2014. jan. 14. 22:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 anonim ***** válasza:
100%

Ezeket a hangulatváltozásokat gyógyszerrel lehet kordában tartani. Jól beállított gyógyszerszinttel szinte tünetmentessé tehető ez a betegség. Alapfeltétele, hogy pszichiátriai gondozásra kell járni.

Egyébként jól látod: a tünetek meglétével valóban lehetetlen dolgozni.

2014. jan. 14. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 A kérdező kommentje:
Koszonom a valaszokat. Ez meg akkor volt velem amikor nem szedtem gyogyszert valamint a gyogyszerem allitottak, de annyi negativ elmeny ert hogy felek a munkaba allastol. Azota jarok dokihoz meg gyogyszert is szedek, bar eleg keveset. Igy nem tudom er.e valamit. Sajnos en mindig konyvelo meg irodai munkat vegeztem de az ugy latszik nekem nem megy. En is valami kreativabb munkaban gondolkodom. Vagy szabadabban pl. Butikot nyitni stb.
2014. jan. 15. 11:31
 4/17 A kérdező kommentje:
Van itt olyan aki beallitott gyogyszerrel megallja a helyet munkahelyen emberek kozott? Lehetseges ez? Konkret esetrol szeretnek hallani, nem elmeletet, mert az elmeletet en is tudom. Ezert az elso valasz hasznosabb volt, mert ilyen beteg adott otletet, tanacsot, hogy o hogyan probal boldogulni ezzel.
2014. jan. 15. 11:36
 5/17 anonim ***** válasza:
2. válaszoló vagyok, és én is tapasztalatból írtam. A családomban van ilyen beteg.
2014. jan. 17. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 A kérdező kommentje:
Es dolgozik?
2014. jan. 18. 14:02
 7/17 anonim ***** válasza:

Nem kicsit olyan, mintha egy pszichológus szólna belőled. :(


Arra még nem gondoltál, hogy ha felmerül egy konkrét probléma, egyszerűen megtaláld rá a megoldást? Nincs kedved bemenni? Miért? Mi fog történni? Bunkó Veled valaki a munkahelyen vagy egyszerűen csak nem azt csinálod, amit szeretsz?


Szorongó leszel? Keresd meg az okát! Ki és mit mondott, csinált, ami ezt váltotta ki benned?


Ne csak egy címkét fogadj el, hanem kezeld az okokat. Ilyen dolgok minden normális emberben megvannak. Ez nem "zavar". Ez az élet. Ezeken túl kell lendülni, megoldani őket, aztán úgyis meg fogsz erősödni, megjön az önbizalom és legközelebb, már könnyebb lesz.


Hangulati zavar? Ha rossz kedvű vagy, találj valamit, ami felvidít, hívd fel egy barátod, sétálj egyet, egyél csokit vagy amit csak szeretsz, de ne menj bele abba, hogy Te beteg vagy és csak gyógyszer oldhatja meg a problémád. :(


Arról nem is beszélve, hogy lelki problémát hogy oldana meg egy kémiai szer? Maximum némi vitamin, hogy jobb legyen a fizikai kondíciód, ezáltal a közérzeted is.


Sok sikert!

2014. jan. 19. 10:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 anonim ***** válasza:
Ez ördögi kör. Minél inkább pörögsz ezeken a problémákon, annál inkább elmerülsz benne és annál rosszabbul leszel. Nézz kicsit kifelé is.
2014. jan. 19. 11:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 anonim válasza:
53%

Gyerekkorom óta van bipoláris zavarom. Semmilyen gyógyszert nem szedek és nem is fogok, mert nem akarok gyógyszeripari zombi lenni. Egyszer szedtem egy hónapig a pszicho által felírt csodapirulákat és lassú voltam, az agyam nem pörgött olyan gyorsan ahogy szokott, a memoriámmal is gondok voltak...stb Soha többet.

Ami tudok javasolni, a testmozgás mindennap, és a rendszeres élet, hogy kerete legyen a napjaidnak, és amikor jön a hullám, akkor is tartsd magad a mindennapokhoz, nagyon nehéz eleinte, amikor minden reggel le kell küzdeni saját magad és a gondolatokat, de idővel könnyebb lesz.

Illetve én ilyenkor a táplálkozási szokásaimra nagyon oda figyelek, sok zöldséget eszek és mega vitamin adagokat szedek.

Senki nem tudja rólam, hogy bipol vagyok a családomat és a páromat leszámítva, sztem a munkatársaim el sem tudják képzelni. Amúgy a munkahelyemen én is egy szerepet játszok, de szerintem ezzel mindenki így van bipol vagy nem bipol...

Amúgy emlékszem régen ugyanezekkel a problémákkal küzdöttem mint most te, kellett egy pár év mire eljutottam ide. Amúgy ha jobban megismernéd magad, és elfogadnád a helyzetet, még a pozitív oldalát is látnád a bipoláris zavarnak :)

2014. jan. 21. 04:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 A kérdező kommentje:
Koszi a valaszokat, barmily furan hangzik, en szeretem ezt a betegseget. Kulonlegesebb ember vagyok, es szeretek kulonleges lenni. Zenelek, festek, irok, csa az a mas vilag amiben en elek az atlagembernek fura. Es egy munkahelyen nem lehetunk furak. Hacsak nem fura a munkank is, de nekem sajnos nem. Szakmat tevesztettem, es a kozgasztaszok, vagy uzletemberek, marketing manadzserek vilaga amiben eddig mozogtam nagyon nem az en vilagom. Mivel elobb utobb latjak rajtam hogy fura vagyok, kirekesztenek, mert ok magukat hiszik normalisnak. Ezert megspekelodott a dolog szociofobiaval is nekem emiatt, mert rettenetesen felek hogy w furcsasagom megint visszaut. Ezert is gondolkodom palyavaltasban. Csak meg nem tudom pontosan hol tudnek ervenyesulni ezzel. A manias reszeket kifejezetten szeretem.
2014. jan. 22. 14:10
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!