Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Hogyan "bánjak" a diszlexiás...

Hogyan "bánjak" a diszlexiás barátommal?

Figyelt kérdés

kb 7.-es (kb 13 éves) korában fedezték fel, hogy diszlexiás. nehezen tud hangosan olvasni és a helyesírással is gondjai vannak. mivel a tanárok többsége még a hivatalos papírja ellenére sincsenek tekintettel rá (volt aki kiemelte hogy csak azért is leosztályozza a helyesírását, holott arra nem kaphatna jegyet) kezdek attól tartani, hogy önértékelési gondjai is vannak. nem tanul jól, (majdnem mindenből kettes lett félévkor, 10. osztály) és én mindig elmondom neki hogy igenis egy okos, értelmes fiú, segítek is neki ha kell, csak szedje össze magát. (nem azért rosszak a jegyei mert nem tudja megtanulni, hanem nem veszi rá magát, és félek azért, mert úgy gondolja nem is menne neki. pedig tudná, én tudom)

a fő kérdésem az lenne, hogy a diszlexiásokkal kell egy valahogy másképp bánni, a mindennapokban is? esetleg hogy több megértést, türelmet igényelnek ilyesmire gondolok. nem akarom rontani a helyzetét, és tudni szeretném mire figyeljek mellette.



2014. febr. 1. 18:23
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
55%
Nézd meg az Anya's Bell (Anya csengője - ejtsd: Ánya (semmi köze nincs a magyar anya szóhoz)) c, briliáns filmet, ha valahol adják. Ott a válasz. :)
2014. febr. 1. 18:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 A kérdező kommentje:
amúgy zenél, táncol, és jó benne az oktatói szerint is, szóval ritmusérzékkel és mozgáskordinációval nincsenek gondjai.
2014. febr. 1. 18:26
 3/16 A kérdező kommentje:
köszönöm!:)
2014. febr. 1. 18:27
 4/16 anonim ***** válasza:
78%
Dicsérd azokat a tulajdonságait, amikben jó.
2014. febr. 1. 19:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
63%
Ezt a gyereket 13 éves korában kezdték elrontani. Onnantól kezdve, hogy felmentést kap írásból és olvasásból, a gyerek nagy ívben tesz az egészre, hiszen még fiatal, nem gondol bele, hogy milyen következményei lesznek felnőttkorában a lustaságának, csak annyit érzékel az egészből, hogy neki ebből és ebből felmentése van, jaj, de jó, nem kell rá odafigyelni. Pedig diszlexia igazából nem létezik, csak olyan gyerekek, akiknek többet, más módszerekkel kell (kellett volna) gyakorolni. Nem betegként kell kezelni, mert ő nem beteg, csak rosszul oktatták. Persze, hogy önértékelési problémái vannak, ha azt hallja, hogy na fiam, te beteg vagy, diszlexiás vagy, sose fogsz tudni olvasni/írni. A tanárok jól teszik, hogy mégis értékelik a felmentés ellenére, de neki is gyakorolnia kellene, nem pedig ráaggatnia saját magára, hogy ő akkor most beteg.
2014. febr. 1. 19:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 A kérdező kommentje:
Nem tudom, hogy régen hogy állt a dolgokhoz, én csak pár hónapja ismerem. Tudom, hogy ez nem betegség, hanem inkább "állapot", de majd' 17 évesen szerintem már nem sokat tudna segíteni magán, és ha otthon se foglalkoztak neki ezzel (nem kérdezősködtem mélyen utána, nem nagyon szeret beszélni róla) arról nem ő tehet...szerintem akkor is jogtalan osztályozni. ha egyszer nem megy neki és nem tudja tartani a lépést, nem tehet róla
2014. febr. 1. 19:29
 7/16 anonim ***** válasza:
69%

# 5: Te se sokat tudsz a diszlexiáról. Köze nincs a betegséghez, ez egy részképesség-zavar. Nagyon jól lehet fejleszteni: ha időben észreveszik! A gond az, hogy nem veszik észre, nem kezelik, kudarcélmények születnek és a gyereknek elmegy a kedve a tanulástól is.

Hogy jól teszik, hogy értékelik a felmentés ellenére? Ezzel konkrétan minden szakmai elvet megsértenek, és nem mellesleg a törvényt is.

Nem 13 éves korában "rontották el", hanem 7 éves korában, amikor még gyorsan és hatékonyan be lehetett volna avatkozni! (Foglalkoztam diszes gyerekekkel, csodákat lehet művelni, igazából még 13 éves korban is! De nem azzal, hogy egyeseket osztogatnak neki, azzal pont az ellenkezőjét lehet elérni.)

Mondjuk aki a diszlexiát "betegségnek" titulálja, az kb. annyit is ért hozzá...

2014. febr. 1. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 A kérdező kommentje:

"A gond az, hogy nem veszik észre, nem kezelik, kudarcélmények születnek és a gyereknek elmegy a kedve a tanulástól is."

sajnos pontosan ez történt. igazából sosem mentek neki ezek a dolgok (hangos olvasás, helyes írás stb) és 7.-ben javasolta először a tanár hogy járjanak utána, talán ez lesz a baja...addig meg szenvedtették szegényt.

2014. febr. 1. 23:06
 9/16 anonim ***** válasza:
55%
Igen, tudom... nekem volt olyan tanítványom, aki 7.-ben kb. egyáltalán nem tudott olvasni, abból a tudásból élt meg, amit az órákon a tanár előadásából felcsipegetett. Otthon - könyvből - tanulni egyáltalán nem tudott.
2014. febr. 1. 23:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 anonim ***** válasza:
55%
5. Vagyok. Igen, tényleg nem sokat tudok a diszlexiáról, legalábbis erről a felmentéses részéről. Nálam 8 évesen "fedezték" fel, hogy diszlexiás vagyok, nem tudtam olvasni rendesen, és az írással is sok bajom volt. De az én szüleim nem törődtek bele ebbe. Nagyon sokat gyakoroltunk itthon, folyton nyaggattak, hogy olvassak, írjak, gyakoroljak. Akkor még utáltam, de most már hálás vagyok érte. Merem állítani, hogy nem látszik az írásképemen, hogy elvileg diszlexiás vagyok. Sok "normális" ember sokkal gázabbul ír és az értőolvasással is sokkal nehezebben boldogul, mint én.
2014. febr. 1. 23:57
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!