Túl lehet élni valahogy, alternatív módon, zombivá gyógyszerezés nélkül, egy nagyon mély lelki válságot?

Iszonyú nehéz mindennapjaim vannak. Hajtok, küzdök, de egyszerűen nem jön össze semmi. A családom szétesett 20 éves koromban, elveszítettünk mindent, azóta egyik napról a másikra élünk. Sokat szenvedtünk, és ez olyan mélyen belém égett, hogy már kínoz. 32 éves vagyok, dolgozom, albérletet fizetek, teszem amit kell, nem szoktam rinyálni. De ez a 13 év még önmagában is sok, főleg úgy, hogy alig ért egy-két apró sikerélmény. A munkámban jó vagyok, de az emberekkel egyre kevésbé jövök ki. Mindig is, kicsit különc voltam. Beilleszkedtem a látszat miatt, tudom mit vár tőlem a társadalom, de én problémás vagyok, mert gondolkodom. Túl sokat is. Érzelmi ember vagyok, és ez manapság nem jó. Egyszerűen megrekedtem, egyedül vagyok, és egyre csak pusztítom magam, mert nem látom értelmét ennek az egésznek, és egyre sötétebben látok mindent. Már azon veszem észre magam, hogy a halál gondolata is foglalkoztat néha, és emiatt utálom magam, és rettegek magamtól. Próbáltam orvosi segítséget kérni régebben, de csak szét akartak gyógyszerezni, zombit csinálni belőlem... Láttam ilyet. Egy régi ismerősöm kihasználva az ürességét, így akasztotta fel magát. Nem akarok gyógyszert. Nálam ez nem válna be. Nincs pénzem drága pszichiáterre. Volt valaki, vagy van valaki hasonló helyzetben? Ki lehet valamilyen alternatív módon jönni ebből?