Egyre többet gondolkozom azon, hogy lehet személyiségzavarom van (? , lent)

Nem személyiségzavar, ennyi biztos. Többet nem tudok.

Kamaszkorban ez viszonylag természetes. A személyiség ilyenkor még drasztikusan alakul, formálódik. Ha 18 éves korod után is ezt tapasztalod, akkor érdemes foglalkozni a témával. (Az emberek túlnyomó része egyébként szenved kisebb-nagyobb mértékű személyiségzavarban, anélkül, hogy ennek tudatában lenne.)

22 éves leszek lassan, nem teljesen, de hasonló problémákkal küzdök, sajnos a kapcsolatom is ráment, egyszer kedves voltam párommal, aztán nem szándékosan, de megbántott és mindennek elhordtam. Mára szakítottunk. Sajnos mindig egyedül voltam, nem voltak barátaim, most sincsenek, valahogy kerültek engem az emberek mindig, most sincs ez sokkal másképp, annyi hogy a hülyeségemre vevők, de csak addig vannak körülöttem, amíg a helyzet adja utána el vagyok felejtve... Ő volt az egyetlen akibe megbíztam, és egy kis rossz is kiváltotta belőlem a démont.. nincs jövőképem, öngyilkosságra egyre gyakrabban gondolok, és sajnos fenyegettem is vele páromat, úgy érzem sosem fog megbocsátani már nekem, és ez nyomja a lelkem, sajnos ő nem volt türelmes hozzám.. Mára már annyi jövőképem van, hogy egyedül leszek, nem akarok már senkit tönkretenni a bolondságommal... Nem tudom mi bajom van, lehet hogy csak a magány, meg a múlt csesztet... Én is sokszor érzem azt, hogy személyiségzavarom lehet, mert pillanatok alatt megváltozik a hangulatom... Párom azt mondta menjek el orvoshoz, de sajnos nincs lehetőségem rá munka miatt és pénz miatt... Próbálom helyretenni, de már egy apró rosszat is kapok akkor teljesen végem...

Előző vagyok, csak azt tudom tanácsolni, hogy próbáld mielőbb rendbetenni ezt magadban, mert te is úgy járhatsz, mint én.. Ha szeretnéd, akkor beszélhetünk erről privátban...