Szerintetek gyávaság, hogy nem merem megenni a lelki gondokra lévő gyógyszert, amit a pszichiáter felírt nekem?

Én a hipochonder ellentéte vagyok, ezzel együtt nem enném meg... Igaz, egészséges orvos-, kórház- és gyógyszerfóbiám van. Kizárólag sok órás fájdalomra veszek be valami szolidabb gyógyszert, mert szenvedni se jó.

A hangulatom tuti, hogy nem szerektől javul meg, eleve nem hiszek bennük, a mellékhatásokból pedig akkor sem kérek, ha 1000000 emberből 1-nél jelentkeznek, s ez egy hipochonder s eleve depressziós embernél különösen nagy súllyal eshet latba... Lehet, hogy ha megennéd, akkor a tudattól lennék rosszul, hogy bajod lehet. Nem fog közérzetet javítani, ha félsz tőle...

Persze nem ismerem a gyógyszert és hatásait.

Hosszú éveket dolgoztam pszichiátrián. Pszichológiai területen végeztem és ennek tudatában én sem ajánlom a gyógyszereket! Nem azok fogják megoldani a gondjaidat, konfliktusaidat, hanem valamilyen önsegítő könyv vagy / és pszichológus támogató segítsége és saját magad.

A pszichiáternek szólj, hogy pszichoterápiás segítséget szeretnél. Vagy ő magához fog adni időpontokat vagy nagy valószínűséggel a mellette dolgozó pszichológus fog irányítani.

Tb-re van, tehát ingyenes.

Ha azt mondja a pszichiátered, hogy ott nincs ilyen, akkor kérd meg, irányítson oda, ahová mehetsz tb-re.

Ha azt mondja a pszichiátered, szedned kell a gyógyszert, mert csakis ez segíthet, akkor neki egyáltalán nem érdeke, hogy hatékonyan segítsen neked. Neki könnyebb gyógyszereket 5 perc alatt felírnia, mint törődni veled, hatékonyan segíteni neked (kevés kivétel azért van, de csak kevés).

Nem vagy gyáva! Kérj pszichoterápiát és ne hagyd magad lerázni! Sok sikert!

Néhány hónap után? Ugyan már! Depresszióról van szó, kérlek, ősszel vagy télen ne írj ki olyan kérdést, hogy Lehetek öngyilkos? Addig kevésbé fogsz erre gondolni.

Sétálj, kirándulj, a legjobb gyógyszer a tavasz.