Mit tegyek, ha olyan szinten nincs életkedvem, hogy a
mindennapi dolgaimat elvégezzem?
Figyelt kérdés
Pszichésen szorongok-nincs kezelve (bonyolult, és nem kérek az olyan válaszokból, hogy "menj orvoshoz" stb, mert ez nem ilyen egyszerű és nem is ez a lényeg). Konkrétan egész nap az ágyban fekszek. Csak wc-re megyek ki, meg enni egy keveset. Az ágyban is vagy alszok, vagy gondolkozok, vagy videókat nézek, esetleg zenét hallgatok. Egyszerűen hasznavehetetlen vagyok. De ilyen alapvető dolgokhoz nincs kedvem, tehát nem akarok fürdeni(undorító), se enni, se menni, tanulni se tudok az iskolára és így elég rosszak a jegyeim. Suli után is egyből lefekszek az ágyba. Képtelen vagyok emberek között lenni mert rettenetesen rosszul érzem magam, fizikailag is. Az utcára félek kimenni... Nem akarok ebben az állapotban lenni, ezért is kérlek titeket, hogy segítsetek. Nem sajnáltatom magam, csak a kiutat keresem, ezért leírtam a dolgokat. Pszichológus/orvos/egyéb doki kilőve, nem azért mert nem akarom, hanem mert ezt nem én döntöm el. Tudom, hogy csak én tudok magamon segíteni, ezért szeretnék is. Köszönöm előre is a segítségeket!
Mintha magamat olvastam volna, sokszor én is képtelen vagyok alap dolgokra, de hidd el annyi a bajunk hogy rosszul látjuk a világot, ne is menj orvoshoz, lényegében ugyan ezt mondaná, max még felírna gyógyszert amit én nagyon nem támogatok, az elmét gyógyszeresen NEM lehet kezelni ILYEN értelembe. Hány éves vagy? fiú/lány?
2016. márc. 29. 20:09
Hasznos számodra ez a válasz?
2/15 A kérdező kommentje:
Valóban nem lehet gyógyszerekkel megoldani a mentális problémákat, max ideiglenesen csillapítani. Ne haragudj, de szerintem a korom és a nemem nem befolyásolja a problémámban való segítséget.
2016. márc. 29. 20:16
3/15 anonim válasza:
Hasonló problémáim voltak nekem is, bár a tiédtől némiképp eltérőek.
Mozognod muszáj lenne, mert így rommá teszed az izomzatodat és az immunrendszeredet is.
Én elkövettem azt a hibát, hogy rászoktam a gyógyszerekre, ezt okosan teszed, hogy ezt a lehetőséget kizárod.
Próbálj meg időnként meginni 2-3 üveg sört, vagy pár fröccsöt, jobbat hirtelen nem tudok javasolni.
Vagy találj valami hobbit magadnak, ami lefoglal, és mozgással is jár, valamint tűzz ki magad elé ha nem is könnyen, de elérhető célokat, mert különben egy mindenki számára érdektelen senki leszel.
2016. márc. 29. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
4/15 A kérdező kommentje:
Igazából lehet, hogy te néha, de én hónapok óta. Elegem van ebből, belül is érzem azt a szörnyű érzést, ez nekem nem kell. A ,,rosszul látjuk a világot"-ban azt nem értem, hogy a helytelen világnézet miért befolyásolja azt amit napközben csinálok? Nem tehetek igazából róla, hogy ezeket érzem, mert én hiába próbálok tanulni, esetleg valami hasznosat csinálni, mert nem megy, és csak még rosszabbat érek el vele, mintha semmit nem csináltam volna, pedig én megpróbálom!
2016. márc. 29. 20:18
5/15 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszod 2. válaszoló! Jó tanácsok, bár mint írtam mivel képtelen vagyok bármire is, ezért a hobbimat is elhagytam. Ami eddig lázba hozott és élvezettel csináltam, az most kicsit se érdekel. Semmi nem érdekel.
2016. márc. 29. 20:20
6/15 anonim válasza:
Elizabeth Wurtzel: Prozac ország. Egy depressziós fiatal nő önéletrajzni írása. Szerintem segíthet, olvasni, hogy másnál is van ilyen, mert te is depressziós vagy.
Ne agyalj a jövőn, ne gondolkodj, hanem értelmes dolgokka, foglalkozzál, tanuljál, sportoljál, járj el könyvtárba, tágítsd a világképed. Neked ebben az életkorban még ezek a feladataid, mármint főként a tanulás, de a jó közérzethez kell sport és hasznos időtöltés.
2016. márc. 29. 20:29
Hasznos számodra ez a válasz?
7/15 A kérdező kommentje:
Én próbálkoztam, komolyan mondom! De pont ez a probléma, hogy sehova nem tudok menni, mert rosszul leszek és érzem belül a szorító érzést. Olvasni is imádtam régen, most ahhoz sincs kedvem. Egyszerűen egy semmi vagyok, szépen kifejezve. Mintha meghaltam volna, de a testem megmaradt volna. Sportolni minden 2. nap sportoltam, ez volt a szenvedélyem! Most meg rohadok és fonnyadok inkább az ágyban, ez nagyon zavar. A tanulást meg már írtam. Én próbáltam, de éppen az ellenkezőjét érem el vele, szóval inkább akkor semmit nem teszek, mint hogy rosszabb legyen.
2016. márc. 29. 20:39
8/15 anonim válasza:
Második válaszoló vagyok. Valamit kezdj el csinálni, mert így hamarosan menthetetlen leszel. Pl kezdj el túrázni. Az a lényeg, hogy küzdj, akkor is, ha unod, akkor ha már nagyon fáj. Feszegesd a határaidat. A gyalogtúrázással nagyon hamar lehet elérni jelentős fizikai és mentális eredményt is. Bármennyire odavagy, olyan nincs, hogy még egyet nem tudsz lépni, aztán még egyet, meg még egyet. Sok hozzád hasonlót ismerek, akit a gyalogtúrázás húzott ki a gödörből, vagy lendített át a holtponton. Csak nem add fel. A beletörődés a legrosszabb dolog, amit jelen esetben tehetsz.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
