Mennyire súlyos a betegségem? Van még kiút a skizo-obszesszív zavarból?

Jó, lehet nem skizo-obsesszív, de sajnos én annak érzékelem, de ezt majd az orvos fogja megállapítani.

Az a gond, hogy rendkívül össze vagyok zavarodva... Apámmal van a baj.

A szüleim elválltak, és anyám egy materialista, nagyon anyagias asszony, akit többnyire csak a kinézet érdekel, és a komoly témákat képtelen felfogni, ezért az emberek körülötte ilyesmivel nem is próbálkoznak. Engem pedig csak kritizálni tud, nem igazán emlékszem szép szóra.

Apám pedig mániás, kényszerképzetei vannak, folyamatosan arról, hogy elraboltak engem, meghaltam, meggyilkoltak, bajban vagyok, ezért folyamatosan hívosgál, ha nem veszem, akkor képes 15x felhívni egymás után (érettségin is felhívott, illetve a telefonom rezgésre volt állítva és a tanár mellett csörgött 5x minimum, majd smst is írt, h azonnal vegyem fel). Mindig féltett, mászókákra sem engedett, és kiskorom óta ebben a félelemben, túlzott féltésben nevelkedek. Ami a lényeg, hogy pánik beteg voltam, a szüleim mivel már nincsenek együtt, rajtam vezették le a gondjaikat. Sokszor kaptam fizikai bántalmazást is anyámtól. Egy ideig eltűrtem, viszont pár hónapja már apámmal lakom.

Folyamatosan kényszert érzek, gondolatilag és ugyanakkor rituálékat végzek, néha mintha skizofrén tünetei is jelen volnának (ezért a feltételezés a skizo-obszesszív zavarra).

Az állapotom súlyossága olyan, hogy ha nem nyúlok pl. az ágy széléhez addig, amíg nem érzem elegendőnek, akkor átveszi rajtam az uralmam pl. a halott nagyapám. Vagy az is előfordult, apámat érzékelem mindenhol, nincsenek vizuális hallucinációim, de úgy érzem, mintha jelen lenne és fenyegetne. Nem tudok aludni, mert a paplant folyton letakarom, úgy érzem, mintha apám lenne az. A valóság az, hogy Minden mozdulatomat figyeli, ha megmozdulok, a feje rögtön rámirányul stb.

Nem tudom, már, mit tegyek de éjszakánként nem tudok ez miatt aludni. Nagyon félek. Mi lehet ez?