Tini vagy fiatal felnőtt diszlexiások akiket gyerekként kezeltek vagytok itt? Kérdezhetek?

Üdv! Én diszkalkuliás vagyok. 5.es koromban vették észre, amikor majdnem megbuktam 5.ben. 5-től egészen 12.ig jártam külön tanárhoz, 5 évig kifejezetten diszkalkuliás gyerekekre specializálódott tanárhoz, a maradék éveket egy normális külön tanárnál töltöttem. Középiskolában félévkor mindig megbuktam matekból, fizikából és kémiából is, év végére épp hogy meglett a kettes. Végül sikeresen leérettségiztem még matekból is, pedig a szöveges feladatokat egyáltalán nem értem. Igaz szóbeliznem kellett de meglett. Nem kértünk annak idején felmentést, és nem mentünk különleges iskolába sem. Mert ha nincs benne az érettségi bizonyítványban a matek, szerintem esélytelen hogy valaha is valamire alkalmazzanak, csak elintézik hogy "ez fogyatékos". Inkább végigszenvedtük 5.től 12.ig az iskolát, de nem volt hiába. Ami kihat a hétköznapokra azok az irányok, a fejben számolás, becslés, hogy vajon mi hány centi lehet. Egy analóg óra értelmezése és néha egy pár másodpercet igényel hogy rájöjjek. De az irányok a legrosszabbak. Pl egy csavart akarsz kiszedni, ami fejjel lefelé van, ott van a kezedben a csillag-villás kulcs, és nem tudod hirtelen merre is kell tekerni hogy lazuljon.

Nekem volt olyan tanítványom, akit elsőtől fejlesztettek, és ötödikre már semmi problémája nem volt. El sem akartam hinni, hogy diszlexiás és diszgráfiás. (Én voltam 5.-ben a magyartanára.)