A valódi depresszió milyen és hogy különböztethető meg a kamuzástól?

Szia!

Nem, ez nem külön betegség, inkább szeretet- vagy figyelemhiánynak mondanám :) Nekem nagyon sok ismerősöm van (főleg gyerekek) akik elkezdik, hogy "Jaj de depis vagyok". Nos, ők igazából csak a szomorúságot hívják depressziónak, ami viszont egy természetes dolog, mindenki szomorú, nem is értem miért kell egyből egy betegségnek gondolni.

Szerintem addig örülj, míg te vagy egy hozzátartozód nem vagytok ebben a helyzetben.

Én érintett vagyok, de a tüneteket jelenleg én sem produkálom.

Hogy miért?

Mert én csak egy nyugtatóért mentem el a háziorvosomhoz, aki viszont nem adott receptet, csak egy beutalót a pszichiátriára. El sem akartam menni, de már nem bánom.

A pszichiáter gyógyszeres kezelést + pszichoterápiát javasolt.

Előbbi egy antidepresszáns, ami felpörget, + egy nyugtató, ami a túlzott pörgésből visszavesz.

Emellett pszichológushoz fogok járni, eddig 1 alkalommal voltam.

Ez a gyógyszer valami nagyon furcsa. Munkahelyen úgy viselkedek, mint még soha. Mintha nem is én lennék.

És most is...egy regényt írok, pedig magamnak való, befelé forduló ember vagyok.

Odabent is eddig elvoltam napi 8 órát, szinte senkihez sem szóltam, végeztem a dolgom vagy csendben elvoltam. Most meg be nem áll a szám, mindent kommentálok, mint aki magában beszél. Meg alig bírok megülni a fenekemen, folyton jönnék-mennék, csinálnék vmit.

Ez nem én vagyok. és beszélgetek, nevetek, mint akinek semmi baja.

És már nekem is megfordult a fejemben, hogy azt gondolhatják, kamuzok, hiszen semmi bajom, vidám vagyok.

De ez nem az igazi énem. Ezt a gyógyszer hozza ki.

Eddig csak 1-1 alkalommal voltam pszichológusnál és pszichiáternél, ezt el fogom mondani, szerintem a nyugtató adagot növelni kell, vagy alapból csak idő kell az egésznek, míg a szervezetem megszokja, nem tudom.

De az biztos, hogy szükségem van a gyógyszerre, és attól, hogy mások nem látnak bele a magánéletembe, még elég komoly problémáim vannak.

Amikor egy tini mond ilyesmit, azt már leírták előttem, hogy ők tényleg csak a rossz kedvre szokták mondani, és ha valaki sokszor mondja, akkor egy kicsit több figyelemre, törődésre van szüksége.