Hogy lehet ebből kigyógyulni?

Szia!

Igaz,hogy még csak 15 éves vagyok,de ugyanez a helyzet velem is.Mindenért csak szidnak és szidnak.Pedig semmit sem csinálok.Nem merek hozzáérni törékeny dolgokhoz,mert úgy is csak tönkretenném.Amim van azt is úgy óvom,mintha a saját gyerekem lenne.Még az ollómat is tisztítom és élezem.

Szerintem kezdj el alapvető dolgokat venni magadnak.Kisebbtől haladj a nagyobb dolgok felé.

Pl.menj el a pékségbe és vegyél magadnak egy sütit :)

Ebédelj meg valahol,és menj el valahova szórakozni.

Vagy vegyél magadnak egy csokit munka után,mert megérdemled.

Én ezekkel próbálkoznék.

(+lassan már fagyizni is elmehetsz :D)

Találd meg az egyensúlyt. A két véglet sose jó. Nyilván nem megvalósítható, ha az ember túl sokat akar. De az sem jó, ha nincs semmi célja, vagy az alapvető dolgokat is megvonja magától.

Felnőtt vagy, próbálj meg a saját értékrended szerint élni és ne hagyd, hogy túlságosan befolyásoljanak a szüleid. Elmondhatják a véleményüket, adhatnak tanácsot abban, amiben ők tapasztaltabbak, de a döntés a tiéd.

Oooo, hat ha ez ilyen egyszeru lenne! Ha eveken at sulykoljak bele az emberbe hogy nem erdemel semmit, vagy nem eleg jo, raadasul teszik mindezt a szulei, akik gyakorlatilag a tukor a gyermekek szamara a vilag fele, akkor azt egy sutivel, vagy egy reg ahitott cucc megcasarlasaval nem fogja tudni lerendezni az ember.

Ez olya szinten bele tud egni az ember elmejebe, a szemelyisegebe, a vilag nezetebe, gyakorlatlag minden cselekedete pont ezt fogja visszatukrozni.

Hogy lehet ebbol kigyogyulni? Nagyon helyesen tetted fel a kerdest, ugyanis valodi gyogyulast csak pszichologus szakember segitsegevel fogsz elerni. Ha nekiallsz vasarogatni, mert megedemled, eloszor csak 1-2 dolgot veszel, utana meg majd rajossz hogy kb midnen penzed elverted, es igazabol csupa olyan dologgal vetted korul magad amire nincs is igazan szukseged.

Ettol fuggetlenul nyugodtan vedd meg magadnak a meleg etelt, vagy barmit amire valoban szukseged van, es mert a fott etel es szorakozas nem luxus, es nem kivaltsag egy dolgozo fiatalnak.

Én 15 éves vagyok, és pontosan tudom, milyen érzés ez

Nekem sokat segített, hogy elneveztem ezt a betegséget "Anának" (mivel anorexiát is okozott nálam) és amikor tudtam, hogy egy gondolatot ez a betegség sugall, azt a jelmondatot ismételgettem magamban, hogy "Ha Ana javasol valamit, tedd az ellenkezőjét!" Így eljutottam oda, hogy most többé-kevésbé boldog vagyok. Aztán meg arra is gondolhatsz, hogy ha a családod képes volt ide juttatni téged, akkor nem érnek annyit, hogy miattuk kínozd magad :)

De szerintem a legjobb lenne pszichológus segítséget kérned.