Mi baj van az agyammal?

17 éves fiú vagyok.

A hangulatom sokszor teljesen indokolatlanul átvált a motiváltból a 'megakarok halni'-ba.

Ilyenkor rengeteget olvasgatok arról, hogy milyen öngyilkossági módszerek vannak, de tudom, hogy soha nem tenném meg. Ettől függetlenül szeretem magam veszélyeztetni és kárt okozni magamban. Túlzásba vitt bulizások, szándékos alvásmegvonás, önéheztetés, vagdosás, gyengébb kábítószerek, prostituáltak... stb.

Nem azért csinálom, mert hű de rossz lenne az életem.. Tény, hogy elég szegényesen élünk, de nem haldoklik rákban senkim és nekem sincs különösebb betegségem a szociális fóbiámon kívül, mondhatni jóképű vagyok és intelligens is.

Az emberekhez nagyon nem értek és igazából már leszoktam arról, hogy egyáltalán megpróbáljak velük kommunikálni. Nem erőltetem, ami nem megy. Ezáltal nem sok barátom van, és aki van az sem igazi bizalmas barát, csak suli padtárs és buli bortárs.

Az interneten néha ijesztően hirtelen elmesélem bárkinek a legmélyebb titkaimat, bízva, hogy talán valaki megszeret, élőben viszont félek az emberektől, de bárkinek megteszek bármit, mert nem akarom, hogy rosszat gondoljanak rólam.

Néha vannak olyan pillanataim, amikor megkérdőjelezem a teljes világ létezését, azt, hogy biztosan nem egy előre megrendezett tévéműsorban vagyok és nem nevet-e éppen rajtam mindenki.

Fontos megjegyeznem azt is, hogy nem tudom, hogy azt sem tudom, hogy meleg vagyok-e, vagy sem.

Igazából ettől a kérdéstől sem tudom mit várok, csak unatkozom, ezért gondoltam leírom valakinek ezeket.