Léteznek olyan emberek, akik nem tudnak rászokni a drogra?

10/10-es: Azért hordunk össze ennyi hülyeséget, mert -legalább is ÉN biztosan- olyan emberek törtétetét olvastam, akik ezt nyilatkozták.

Amúgy hogy lehet hónapokig/évekig használni, hogy nincs függőség? :D Akkor egyáltalán minek használja? És ha lehet így is, akkor meg miért tiltott? (Igaz, az alkohol sem tiltott, de ha mindennap megiszik az ember egy pohár alkoholt, az már függőség bizony.)

9,

Ez ismert tény.

[link]

Ismert drogok teljes rászokási aránya sokan vizsgálták, nem egy misztikus dolog.

100 éve számolt, nézett jelenség.

Több cigit kipróbáló gyereket kap egy a nikotinfüggőséget arányaiban mint heroint kipróbálot.

Ok nem nehéz kitalálni: Cigit "elfogadottnak" tartjuk, addig heroint végül sokszor függőség előtt abbahagyja az egyén, valaki ráfigyel.

heroin függőséghez is idő kell, nincs semmi misztikus dolog itt.

Egész téma tele van beromságokkal.

"Mert Én is úgy tudom, hogy a heroinra elsőre is rá lehet szokni, másodjára meg már 100%. Az más kérdés, hogy aki csinálta egyszer vagy kétszer (vagy akár többször) utána valami oknál fogva nem jut többé heroinhoz, így nyilván nem a szó szoros értelemben szokik rá, hiszen nem használja, de kívánja!!! +

ez hívják propagandának. Iskolába nem mondhatják az igazat, inkább azt irjak azonnal függő leszel stb. Rénisztésen alapuló kampány.

ha elsőre rá lehetne szokni, az egész USA már drogfüggő lenne.

Ott gyakran adnak opioid tartalmű fájdalomcsillapítót. Igaz sokan rászoknak, de a többség azért mégse.

OXYCODONE és heroin ugyanarra a receptorra hat.

Vietnámi háborúban rengeteg amerikai katona a használta a heroint, valami öröm is érje őket a pokolba, mikor hazatértek többségük abba tudta hagyni. Pedig kb mindenki apokalipszist hitt.

ha tényleg igaz lenne az a mese mint amit irsz igazi katasztrófa történt volna USA.ba 1975 után.

Heroinba és bármely opioidba az a rémésztő ha elkap, akkor nagyon nehezen enged el, és elvonási tünetei rémisztőek és fájdalmasak.

"yilatkozta, hogy nincs olyan a heroinnál, hogy csak egyszer kipróbálom és kész, mert leírhatatlanul jó érzés és akik kipróbálták, mind ugyanazt az érzést szeretnék átélni újra és újra"

ez az egyénfüggő, háború poklában, vagy életcél és szuicid hajlamokkal tengődsz heroin könnyen elkap, és ha nem látsz jővőt örökre megtart.

Katonák töbsége abahagyta ahogy hazatért, volt miért élnie és nem érdekelte heroin adta élvezet.

heroin függőség kialakulása is folyamat.

Első használat tetszett neki, és az életében semmi jót nem talál lesz második és sokadik fogyasztás. és egyszer hónapok múlva már fizikailag is függő. Innen nehéz a vissszaút.

Könnyű élvezet keresése társadalom súlyos problémájának jele.

11

"Azért hordunk össze ennyi hülyeséget, mert -legalább is ÉN biztosan- olyan emberek törtétetét olvastam, akik ezt nyilatkozták."

igy védte magát. Már elsőre rászoktam, nem vagyok felelős tetteimért. Tipikus védekezés és hárítás.

nem szokott rá, csak megtetszett akönnyű út, és az út közepén már függő volt.

"Te már próbáltad, csináltad netán x ideig, hogy ennyire szakszerűen átlátod? Ha igen, még írhatnál róla többet is, jó téma!

"

Nincs jó sztorim. Távol tartom magam az ilyen anyagoktól...

ha angolul beszélsz rengeteg sztorit lehet olvasni, jó pár fórum van ahol droghasználók akarnak leszokni közben olyan is ahol tanácsot adnak, hogy adagolják stb.

Több száz ha nem ezer sztori!

Külön érdekesség sokan alkalomszerűen használják, rászokás nélkül a heroint, de valami zavar támadt az életükbe és ahogy droghoz nyúltak mint megoldás akkor alakult ki az igazi függőség.

Heroin,meth, kokain nem játék.

Téma érdekel propaganda nélkül itt rengeteg infó van

[link]

Én kb 1 évvel ezelőtt próbáltam ki a füvet. Azóta is használom néha. Nálam nem okozott függőséget. Nem érzek iránta vágyat.

Sajnálatos módon a barátaimnál már nem ez a helyzet. Ha velük vagyok mindig használunk valamilyen szert. Az ézes felülmúlhatatlan. Talán ezért sem bírják ki hogy tiszták maradjanak.

Őszintén, minden alkalommal amikor anyám szemébe nézek eszembe jut, hogy drogoztam. Olyankor sírni tudnék. Nem lenne rám büszke az az ember, aki megszült és felnevelt, aki mindenét odaadná értem. Ez az ami minden egyes "laza este" után eszembe jut.

Én sem vagyok magamra büszke. A barátaimra se.

Nem kívánom senkinek se. Végignézni, ahogy a legkedveltebb barátaim egyre lejjebb csúsznak borzalmas.

A legrosszabb hogy elmondtam nekik amit érzek mikor anyám szemébe nézek és ők ugyan így éreznek. Mégse rakják le.

Nem tudom mivel lehetne őket visszahozni...