Mit jelent az ego death, vagy egó halál az lsd drog vonatkozásában?

Nekem kb olyan volt hogy azt éreztem egyre kevesebb emlékhez tudok tudatosan hozzáférni. Egy ponton túl nem tudtam leírni önmagam, de szerintem kb a nevem se tudtam volna elmondani. Konkrétan azt éreztem ott abban a pillanatban eltűnök, meghalok, megszűnök létezni. Ku... Nagy félem volt amíg át nem adtam magam neki, és át nem estem a holtponton. Utána egy megvilágosodás szerű élmény. Nyugalom, béke, és ku... nagy üresség. Találkozás a végtelen semmivel. De akkor már vicces. Miután átlép a használó azon a ponton, és bele engedi magát hogy telesen szétolvasztja a lap, utána a halálfélelemmel együtt megszűnik minden más félelem is. Emlékszem az futott át a fejemen hogy most ki mernék ugrani ablakon is, mert nincs mitől félni (nagyjából tudom milyen a halál). Ebben a tudatállapotban jól látszódik maga a személyiség, és hogy nagyjából milyen életet él az ember. Ez megterhelő lehet még, mert jól látszódnak a negatív tulajdonságok, és hogy mennyi sok hülyeséget csinál az ember. De itt már nincs semmi félelem érzés, mert a használó úgy érzi átesett a létező legnagyobb félelmen is (a halálfélelmen). Ez hogy elmúlt a félelem, egy végtelenül nagy szabadságérzést is hoz egyben. Mindeközben egy olyan tudatállapottal van jelen az ember, amit úgy lehetne leírni hogy sokkal nagyobb teljesítményre képes a hétköznapinál, mert már nem kötik meg azok a hülyeségek amik az átlag embert. Nem kell már magát senki előtt másnak mutatnia az egónak, mert ugye ideiglenesen megszűnt létezni. Ez a szabadság (és félelemtől mentes tudat) nálam még megvolt pár napig, de a teljes visszatéréshez kb 1 hónap kellett. Ami a hozadéka lehet az egésznek, az az a üresség amiben tudsz gondolkodni, úgy hogy nincs egó. Mióta ezt tapasztaltam azóta rendszeresen gyakorlok meditációt, és próbálom elérni (habár eddig a 4 év gyakorlás alatt közelébe sem értem).

Egyszóval ha átmész ezen, és a félelemtől mentes tudatban nem döntesz úgy hogy kinyiffantod magad (mert onnan látod az összes hülyeséged is) akkor valószínűsíthető hogy ennek hatására elindulsz valamilyen belső úton, és megpróbálsz másképp is haladni az úton. Mint átlag ember. Semmiképp nem lesz olyan semmi mint előtte. Ha ilyet átél valaki, akkor az egy életre szóló élmény. Viszont ezt általában ritkán adja

be, és szerintem olyanoknak akik amúgy is keresnek valamit, vagy feszegetik ezt az élet-halál kérdést. Másrészt ezt általában csak nagy mennyiség adja be. Utána elképzelhető a külvilág azt hiszi megőrültél, mert olyan dolgokról kezdesz beszélni ami a normál tudat számára felfoghatatlan. Szóval több ponton is elég húzós kis élmény, és rizikós is. Azóta én sem használtam Lsd-t, és próbálom tisztán meditációval elérni azt a tudatot, mert ha egyszer meglesz az legalább nem múlik majd el...

Valami ilyesmi...

Jó, gátlástalanság

Rájössz semminek sincs ebben az életnek értelme, csak az, hogy legyél boldog és együttérzés a halállal, de azelőtt legalább legyél boldog és csinálj azt amit akarsz, és senkit nem érdekel ki mit gondol rólad mert nincs értelme mások véleményéért hajkurászni

Bár ne csak jót mondjak

Az elején minden fasza volt ameddig bélyegeztem, de mikor dmtbe bele szívtam, teljesen más univerzum, onnan jött a tudatom elfelejtése és ezáltal nem emlékszek sok dologra, csak amit mondtak, el akartam menni egyedül lenni, elkezdtem panikolni, nem tudtam ki vagyok, semmit magamról nem akartak elengedni, de kiharcoltam magamnak, és ez a legfontosabb ha ilyent csinálsz, legyél barátokkal, hallgass rájuk

Elmentem, következő momentum

Egy 10 percnyi sétára levő random buliba, ahol az unokatesom is ott volt, nagy véletlen...

Mesztelenul megjelentem és nem ismertem fel a saját unokatesomat elvileg

Odahugyaltam a padlóra ezt is mondtak

Le voltam ülve a kanapéra Istennek neveztem magam és kussoltam, vagy nagy faszsagokat mondtam, aztán rám hívtak a rendőröket és bevittek a kórházba

Jaaa és amikor ruhát akartak adni rám, aki elvileg az unokatesom volt, azt mondtak, hogy felpofoztam

Szóval elég szar ember lehetek, de fogyatékos zombinak haluztam mindenkit, meg a hangul is el volt torzulva, Isten voltam miert ne tehetném meg, gondolom ezt gondoltam, vagy tudja a halál...

Szóval kórházba eszmeltem magamhoz, de ameddig nem sok hülyeséget mondtam a rendőröknek és a dokiknak is, az infuziot ki akartam tépni magamhoz, mert azt hittem, hogy szerencsétlenek, nekem nem is kell ilyen

ameddig magamhoz nem eszmeltem szerintem fasza volt minden, de azután már csak pokol

Minden nap sírtam, hogy vagyok ilyen állat, miért csináltam ezt, mindenki hülyének néz, elfog terjedni ez az egész városba, de ugyanekkor gyorsan túl tettem magam rajta, ha bánkódnèk ezen csak boldogtalan lennék

és nem akarok boldogtalan lenni

MERT EBBEN AZ ÉLETBEN CSAK AZ SZÁMÍT, semmi más, csak az, hogy legyél boldog, kinek mi az uta a boldogsághoz maga dönti el

És ne hozzon boldogtalansagot, hogy más mit gondol róla, vannak akiknek mások boldogitasa hozz boldogságot, van akinek a család, van akinek a drogok, van akinek a szex, van akinek a siker az életben, hogy más azt mondja, hogy na ez igen

de ha valakit tényleg ez boldogít, vagy bármi más, mindegyik rendben van, ameddig nem artasz masoknak vele

Sajnálom ha picit össze-vissza, és a helyesírási hibákért, fejből írtam mindent egyből ami jött.