Asperger miatt utálhatok dolgozni, fog ez változni valaha?
Mielőtt bántanátok: dolgozom, nincs komolyabb panasz a munkámra, az új helyen már egész jól betanultam, képzem magam.
Viszont rettentő rosszul érzem magam már a 2. helyen és sokat vagyok szomorú is.
Nagyon unalmasnak érzem a munkát, nem kell kreativitás, 1 hónap alatt megtaulható és onnantól kezdve favágás.
Fáraszt, hogy minden nap be kell menni, ugyanakkor, ugyanoda, emberek között lenni, ráadásul ugyanaz között, tehát ez a rendszeresség is sok nekem.
Emberből is sok, munka végére annyira sok belőlük, hogy másra se vágyom, csak a gondolataimra.
Tanulok, rengeteget. Ki tudja, beérik-e a gyümölcse, és ha igen, az is még hónapok, évek - addig pedig élni kell valamiből.
Az előző munkahelyemen kb ctrl c, ctrl v volt, de ott is ezer dolgot el lehetett rontani.
Itt általában 10-20 lépéses folyamatot kell szolgaian követni és ezer dolgot el lehet rontani, akkor pedig másnak okozunk közvetlen kárt, esetleg kötbért. A hivatalos emailezás se az én kenyerem, sablonleveleket kell küldeni, de sokszor elfelejtek átírni ezt vagy azt, lefelejtem, hogy "üdvözlettel" - pedig igyekszem koncentrálni, hatvanszor átnézem. (ha épp nem parázom, még jobban elrontom, mert a koncentrációt csökkenti).
Van megodás erre a problémára?
Sajnos még senki, de én nagyon szeretném tudni, mi miatt nem sikerült még soha beilleszednem, mi miatt érzem én ufónak az embereket és ők engem, mi miatt csinálnak az emberek mindent furán vagy én miért csinálok.... Miért nem érzik pont azt meggondolandó problémának, amit én, és miért aggódnak olyanon, amin nem kellene - vagy épp én megyek fordítva az autópályán stb.
Viszont úgy érzem, jelen kérdés szempontjáól ez milliomodrangú.
Én tudom, hogy pénzből élünk, dolgozom is, kb csak kajára és rezsire költök, képzem magam.
Mégis úgy érzem magam a munkahelyemen, mintha kínoznának.
S.O.S.
válasza:Nem tudom, létezik-e olyan munka, amit szeretnék.
Most tanulok valamit, de ha sikerül is, akkor is még hónapok, évek.
Más is utálja, de nem ennyire durván rosszul éli meg.
válasza:
válasza:Keresd fela területilg illetékes ideggondozót. Inkább figyelemzavarosnak/depressziósnak tűnsz mint Asperger-szindrómásnak.
Ők inkább kínosan pontosak, nagyon is jól tudnak követni algoritmusokat, és egyáltalán nem zavarja őket, ha minden nap ugyanazok közé az emberek közé kell menniük dogozni. Mivel nehezen alakítanak ki kapcsolatokat és igazodnak el a szociális viszonykban, sokkal jobban boldogulnak a már ismert környezetben.
Az embert, mint olyat, az ember működését nem értem, nem tudom hova tenni.
Nem értem, miért arról beszélgetnek, amiről, miért azt szeretik, amit, miért úgy csinálják, ahogy.
Kb egy ufó vagyok és szerint kijelenthetem, hogy mindkét fél ezt érzi.. Nekik én, nekem ők.
Ez tuti valami rendellenesség, bár inkább megérteni akarom, mint megváltozni.
Ha megérteném, az sokat segítene egy kicsi önbizalom mellett.
Amúgy tervezem lerajzolni a gondolataimat, de nem fér bele a tanulás mellett.
Figyelemzavarom tuti van.
Ennyi kitérő elég most.
válasza:Kedves Kérdező!
Teljesen megértelek, néha (mindig) azt érzem, hogy ennél még a halál is jobb.
Ez soha nem fog változni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!