Mit nem szabad, és mivel lehet pótolni, illetve mit ajánlott enni, ha elszeretném hagyni a cukrot és a lisztet az étrendemből az egészségem miatt egy időre?

A kevés étkezésnek nem sok köze lehet a költségekhez, max. ha koplalsz vagy megspórolod a bolti, büfés cuccokat (de mindig lehet magunkkal saját ételt vinni)... Vagy ha a több étkezés untatna drágább, flancosabb dolgok nélkül, igaz, sokfélék vagyunk... Na mindegy, ez nem fontos.

Hús, gyümölcs, kieg, olyat sokan nem esznek, ez még nem gond (bár 1-2 kiegészítő általában célszerű, nehéz totál mindent bevinni ételből), bár minél több mindent zársz ki, annál jobban érteni kell a táplálkozáshoz, hogy jól csináld.

Nyilván szénhidrátszegény diétát akarsz, akkor csináld azt :) Millióféle verziója van, természetesen. Azt szabad, amit szerinted szabad, a te diétád. Sok ilyen esetben bármit ehet az ember, csak a szénhidrát mennyisége korlátos felülről (ami persze étrendi változtatásokat kényszerít ki, de kifejezett tiltás nincs). Napi 150 gramm szénhidrát, 80 gramm, 20 gramm, 5 gramm... Sokféle korlát van. Ajánlom a nagyobb értékeket, főleg kezdetben. De a legegyszerűbb, ha nem is foglalkozol ezzel, csak minimalizálod a gyorsabb vagy a rosszabb fajta szénhidrátokat, ez bármit is jelent neked (nálam pl. van némi korlát a gyümölcsre, most, tomboló gyümölcsszezonban lazább, máskor erősebb, nem eszem tejcukrot és gluténes gabonát. de ez egyéni, csináld, ahogy jónak tartod s érzed. ja, a gyümölcsnél töményebb cukrot eleve nem eszem, az teljesen alap).

A cukrot és a lisztet nem kifejezetten kell pótolni, egyszerűen egyél mást. De persze vannak jobbféle édesítők (én a cukoralkoholokat preferálom, eritrit és xilit, de nem viszem őket túlzásba. ha bírnám az ízét, stevia is mehetne s a többi édesítő sem mind rossz, de a fentiek nekem a legjobbak)... A liszt, ha engem kérdezel, általában pótolhatatlan. Bár mit értünk liszt alatt. A búzaliszt egyes sütikben még helyettesíthető, ha nem is lesz ugyanolyan az eredmény. Kelt tészta (pl. kenyér) szinte lehetetlen glutén nélkül, a konkrétan szénhidrátszegény kenyérfélék pedig nem is hasonlítanak kenyérre, de a szerepkört persze hozhatják. Én inkább hagytam az egészet, évekig kísérleteztem, de egyszerűbb elfelejteni a kenyeret és társait. Van egy szezámsütim, ami a pogácsához és a piskótához áll közelebb, kenyerem nincs. A rántás a családom szerint sokkal jobb szezámmal, mint liszttel, a galuska is könnyű gluténmentesen és többé-kevésbé szénhidrátszegényen (sok olajosmag jó bele, de igazibb, ha akad benne némi gluténmentes liszt)... De a kenyér halott ügy.

A cukor helyett én mézet és xilitet használok, de ezekből is csak nagyon keveset (napi 2-3 tk), teába vagy kávéba. Édesség gyanánt gyümölcsöt eszek, vagy egy kis aszalt gyümölcsöt, mazsolát, néha pár kocka étcsokit vagy saját készítésű cukormentes csokikrémet.

A kenyeret, pékárut, tésztaféléket, sütiket teljesen elhagytam, főzelékek helyett párolt vagy nyers zöldségeket eszem, mert abba nem kell liszt, rántott hús helyett sült húst. Ha az ember szeret és valamelyest tud főzni, nem nehéz ügy.

A növényekben is van épp elég vegyszer (gyomirtók, permetezőszerek, műtrágya). Tárolni is azokat lehet legtovább, amiket éretlenül szednek le és vegyszerrel kezelnek, ez sem jobb semmivel sem a húsban lévő antibiotikumoknál. Persze vehetsz zöldséget, gyümölcsöt biogazdaságból is, vagy megtermelheted magadnak, de ez ugyanúgy áll a húsra, tojásra, tejtermékre is. Utóbbiakból is lehet találni szabadtartásból származókat.

A vegánok által kedvelt szója hormonális hatásairól meg inkább ne is beszéljünk...

"A növényekben is van épp elég vegyszer (gyomirtók, permetezőszerek, műtrágya)."

A vegyszer egy részét hámozással, mosással el tudod távolítnai. Egy részét (műtrágya) persze nem mert beleivódik. De még mindig jobb,mint a hús esetén, ahol SEMELYIKET nem tudod eltávolítani.

"Tárolni is azokat lehet legtovább, amiket éretlenül szednek le és vegyszerrel kezelnek, ez sem jobb semmivel sem a húsban lévő antibiotikumoknál."

Nem vegyszerrel kezelik, hanem érlelőgázzal, amit a banán, avokádó és sok más növény természetes körülmények között is termel. Tehát mesterségesen adják hozzá, de TERMÉSZETBEN IS MEGTALÁLHATÓ anyagot. Ezt azért érdemes megjegyezni.

Másrészt ez nem a helyi zöldségekre, gyümölcsökre, stb. jellemző, hanem az egzotikumokra.

Harmadrészt nehogymár az érlelőgáz ugyanolyan káros legyen, mint az antibiotikum! Évente tízezrek halnak bele abba, hogy az antibiotikumos kezelés nem hat, mert a hús-tejtermék-és tojásfogyasztás által bevitt mennyiségektől immunissá váltak rá!

Azért ezt távolról sem lehet az érlelőgázhoz hasonlítani.

[link]

Csak az USA-ban évi kb. 23.000 ember hal abba bele, hogy rezisztenssé válik az antibiotikumokra!

"A vegánok által kedvelt szója hormonális hatásairól meg inkább ne is beszéljünk..."

Ne is, mert nincs neki. Nem tartalmaz hormonokat, csak ún. fitoösztrogéneket (amik rengeteg más növényben is megtalálhatóak), melyeknek elsődlegesen pozitív hatásai vannak pl. a rákmegelőzésben. Úgyhogy még jó, hogy nem akarsz róla beszélni.

Többek között a lenmag, szezámmag, bab, lencse, zab, rizs, alma, répa, gránátalma, kávé, menta, SÖR, ánizs és édeskömény is tartalmaznak fitoösztrogéneket. Feltételezem ezektől is távol tartod magad, mint az ördögtől, mert "hormonosak" :D

Végsősoron: a HORMON problémák miatt javasoltam a hús, tejtermék és tojásmentes étrendet, hiszen hormonok elsődlegesen ezekben vannak nagy mennyiségben, ami felboríthatja a szervezet egyensúlyát.

"Nem vegyszerrel kezelik, hanem érlelőgázzal" - hát persze. "Aki tárolásra szánja az almáját, annak augusztus közepén-végén kaptán, diklofluanid vagy klórtalonil hatóanyagú gombaölõ szerrel célszerû a zárópermetezést elvégezni a gombás eredetû tárolási betegségek csökkentése érdekében." ( [link] )

"Másrészt ez nem a helyi zöldségekre, gyümölcsökre, stb. jellemző, hanem az egzotikumokra." Úgymint az alma...

"Csak az USA-ban évi kb. 23.000 ember hal abba bele, hogy rezisztenssé válik az antibiotikumokra!" - És ehhez semmi köze sincs annak, hogy az átlagember évente többször kap (többnyire "megelőzésképpen", vírus okozta náthára és influenzára) antibiotikumos kezelést, n'est-ce pas?

Tudomásom szerint - az USÁ-val ellentétben - "Európa országaiban 1989 óta nem alkalmazhatók a haszonállatoknál a testtömeg gyarapodásáért és ivarzásának megindításáért felelős tireosztatikus, ösztrogenikus és gesztagenikus anyagok".

A szója "áldásos" hatásairól elég sok cikket lehet olvasni. Fitoösztrogénben leggazdagabb a szója és a lenmag, ezeket valóban nem fogyasztom.

Utolsó. A többi hülyeségedre nem reagálnék, csak egyre. Az antibiotikumok ugyanúgy használhatóak Európában is, és az arra való immunitásba halnak bele az emberek.

A szója "áldásos" hatásairól meg tényleg nem érdemes beszélni, mert semmiféle bizonyítottan káros tulajdonsága nincs - a hússal szemben :)