A különböző magnézium hordozókban mennyi a tiszta magnézium és hány százalékuk szívódik fel?

A kérdésedből pedig úgy tűnik, hogy érted, hogy a magnézium hordozóvegyületében (ami ez esetben a magnézium-aszpartát-tetrahidrát) csak egy kisebb rész az elemi magnézium. Akkor miért gondolod, hogy 23,6 mg magnézium fedezné a 400 mg magnéziumszükségletet?

Periódusos rendszerből könnyen kiszámítható, hogy melyik magnéziumvegyületben mennyi magnézium van. A vegyületek képlete jól meghatározott. Nekem ilyen értékek jöttek ki és az irodalmak alapján ilyen felszívódások jósolhatók hozzájuk ideális körülmények között:

Mg-oxid: 60,75% Mg, 4% felszívódás

Mg-karbonát: 28,82% Mg, 30% felszívódás

Mg-citrát: 11,34% Mg, 90% felszívódás

triMg-dicitrát: 16,16% Mg, 90% felszívódás

Mg-glükonát: 5,86% Mg, legjobb felszívódás

Mg-laktát: 12,01% Mg, majdnem maximális felszívódás

Mg-orotát: 7,26% Mg, felszívódás > citrátnál

Mg-aszpartát: 8,42% Mg, de mivel a tetrahidrátban még van 4 vízmolekula, így kevesebb ennél (a tabletta adatai szerint 6,7), a felszívódása meg kb. a citráté.

Ez így van. Az orvosok és a gyógyszerészek sem fordítanak energiát arra, hogy elmagyarázzák a paciensnek a magnéziumpótlók rejtelmeit. Néha az is kétséges, hogy egyáltalán ők maguk tisztában vannak-e velük. Szerencsére az információk más forrásból is összegyűjthetők.

Az biztos, hogy kell tájékozottság, anélkül nem értelmezhetők ezek az összetevők. Az étrendkiegészítő-, de még a gyógyszergyártók (lásd magnesii citrici) is kb. mindent elkövetnek, hogy olyan rébuszokban tüntessék fel az összetételt, hogy az alapján ne lehessen egymással összehasonlítani termékeket. De még arra sem elég az infó, hogy tisztába jöjjünk vele, egyáltalán mennyit szedünk így... pedig ez aztán már eléggé elvtelen, hisz az egészségünkről van szó.

A lényeg tehát az, hogy ha a gyártó nem tünteti fel a tiszta magnéziumion vagy elemi magnézium mennyiségét, akkor nekünk kell egy gyors fejszámolást végezni, illetve azt is jó fejben tartani, hogy mely vegyületek szívódnak fel jól. Igazából azt könnyebb megjegyezni, hogy melyek nem. A magnézium-oxidot pl. ha csak az az egyedüli hatóanyaga a magnéziumpótlónak, akkor el kell felejteni, az nem jó semmire. Van, amikor kombinálják jobb felszívódásúval, akkor meg egyénileg mérlegelendő.

Annak semmilyen hitelt nem szabad szavazni, hogy az adott magnéziumtartalom (szerintük) hány százaléka a napi bevitelnek. Szemérmetlenül ráírják még a magnézium-oxidos készítményekre is az olyan hazugságokat, hogy 67,666% egy tabletta, meg ilyenek. Csak mert annyi a magnézium benne. Az meg kit érdekel, hogy a magnézium-oxid egy erős kovalens kötéssel kötött molekula, ami vízben sem oldódik és kb. érintetlenül átmegy az emésztőrendszeren.

Van olyan hókuszpókusz is - erre a Magnosolv a példa - hogy vízben oldva kell meginni a készítményt és eközben a magnézium-oxid és -karbonát citromsavval reagálva jó felszívódású magnézium-citráttá alakul. Ezt egyébként tudom ajánlani, mert ez nagy dózisú magnézium, olyan 300 mg körüli magnéziumfelszívódásra lehet számítani belőle. Bár van ennél is nagyobb dózisú, ez pedig a dm-ben kapható magnesium citrate italpor.

A Pananginban lévő magnéziumnak biztos, hogy nincs közérzetrontó mellékhatása. A magnézium egyetlen mellékhatása a hasmenés lehet, de ilyet max. a fenti, nagydózisú készítmények tudnak kiváltani, ezért érdemes két részletben meginni őket, ha jelentkezne ilyen hatás.

Egyébként a HERBioticum magnézium elég olcsó és jó, a BioCo magne-citrát is, a drChen Mg+B6 forte is, meg a már említett italporok is.