Mit csináljak? Állandóan sírhatnékom van, de egyszerűen nem tudok sírni

Pedig kell a sírás néha. Délután megnéztem egy filmet.

Nem sírósnak indult, és nem is tudtam, hogy olyan lesz.

Végig sírtam, olyan szép, és megható volt, pedig én sem tudok könnyen könnyekre fakadni. Néha valami szép, szomorú zene is jól jöhet. Próbáld ki, nekem ezek váltak be.

Szia!

Úristen... mintha én írtam volna, csak engem Apám aláz le állandóan. Engem is mindig azzal piszkál, hogy nem vagyok normális, stb.

Én sem tudok sírni, hiába fojtogat. Tegnap voltam kint Anyunál a temetőben és még ott sem sikerült, hiába álltam a határán. Ez nagyon rossz tud lenni.

Próbálj meg valami szomorú zenét, vagy gondolj valami olyasmire, ami szomorú. Hátha az segít. Az a baj, hogyha nagyon mélyponton van az ember, akkor nem tud sírni, ha akar sem. Egy kicsit oldódnia kell a dolgoknak, hogy sikerüljön. Jobbulást!

21/f

A síráshoz kell egy kis felszabadultság, és benned nincs ilyesmi...

Ne ezen gondolkozz, ha tényleg kell, akkor fogsz is...

Az ami belülről nyom az soha sem fog kijönni magától...

ahhoz szembe kell vele nézned, és legyőzni, és ehhez nagy bátorság kell.

anyád is ember, ezt fogadd el, nagyon sok hibával, nincs mindig igaza, főleg, ha tudod legbelül, hogy nincs.

Figyelj, és halgass az érzéseidre, ne elnyomni próbáld, és kisírdogálni.

Félsz anyádtól?

Nem kéne, ő a saját belső feszültségeit, és elvárásait( amit neki kellett volna elérnie, csak gyáva volt hozzá, ezért tőled várja, hogy beteljesítsd azokat, és ez színtiszta önzőség a részéről) vetíti rád, és próbál nyomást gyakorolni, és kisajátítani téged.

Ez aljas dolog szerintem...

Ha vagy elég bátor, kérdezd meg anyádat, miért olyan gyáva, hogy az elfojtott düheit nem megoldja, hanem rajtad veri le?